Egyforma eredmények különböző kezelés után is

Az akut veseelégtelenség sajnos egyre gyakoribb betegség, mely magas halálozási aránnyal és magas egészségügyi ráfordításokkal jár. A betegség során a szervezetben termelődő salakanyagok nem tudnak megfelelő mértékben kiürülni a vesén keresztül, és felhalmozódva akár halált is okozhatnak. A probléma ideiglenes megoldására olyan módszereket dolgoztak ki ( dialízis, hemofiltráció vagy a kettő kombinációja), melyek meg tudják tisztítani a vért ezektől az anyagoktól.

Dr. Neesh Pannu munkatársaival különböző tanulmányok elemzése során arra kereste a választ, hogy mi a legoptimálisabb módja annak, hogy veseelégtelenség esetén a méreganyagokat eltávolítsuk a beteg szervezetéből. 173 megjelent közlemény, 30 randomizált, kontrollált (olyan vizsgálat, melyben sem a véletlenszerűen csoportosított betegek, sem pedig kezelőorvosaik nem tudják, hogy az adott beteg a vizsgált vagy a kontroll csoportba tartozik) vizsgálat és 8 követéses vizsgálat eredményei alapján vonták le következtetéseiket.

Az adatok elemzése során megállapították, hogy nincs jelentős klinikai különbség a folyamatos vesepótló kezelés és az időszakos dialízis között a halálozási arány, vagy a túlélők élethosszig tartó dialízis kényszere tekintetében. Nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra sem, hogy valamelyik kezelési mód költséghatékonyabb lenne mind eszközhasználat, mind pedig személyzet vonatkozásában.

„Annak eldöntése, hogy akut veseelégtelenség esetén elkezdjük a vesepótló kezeléseket, több körülmény egyidejű figyelembevételét igényli, melyek közül a sav-bázis és az elektrolit egyensúly, a vizelet-kiválasztás mértéke, a beteg klinikai állapota, valamint a keringési rendszer általános állapota a legfontosabbak. A korai kezeléssel szemben mérlegelni kell a kezelés okozta vesekárosodás, véralvadás gátlása miatti vérzés, valamint a fertőzéses vagy egyéb szövődmények kialakulásának esélyét.” – magyarázta Dr. Pannu.

„A folyamatos vesepótló kezelés magas költségigénye miatt általában az időszakos dialízist alkalmazzák a szakemberek, amikor minden másnap négyórányi dialízisen vesz részt az egyébként egészséges páciens. Azonban minél kritikusabb állapotú betegről van szó, annál inkább elkerülhetetlen a folyamatos vértisztítás, mely egyben a keringési rendszer stabilizálására is alkalmas.” – tette hozzá a kutató.