Fókuszban a vese

A figyelem felkeltése, a gyors ütemű növekedés megállítása, a vesebetegségek hatékonyabb megelőzése érdekében az illetékes nemzetközi és hazai szervezetek szeretnék minden év márciusának második csütörtökét a Vese Világnapjának nyilváníttatni. Az idén ez március 9-re esett, s akár szimbolikusnak is tekinthető, hogy e hónap végén indult a legnagyobb dialízisszolgáltató cég, a Fresenius által kezdeményezett veseszűrő akció. A témával foglalkozó írásokból közlünk néhány érdekes részletet.

Mi a vesék feladata?

A vesék végzik a szervezet méregtelenítését, folyadék- és sóösszetételének szabályozását és a vérképzés-, a csontanyagcsere-, a vérnyomás- és az általános anyagcsere-szabályozást érintő hormontermelést. A kb. 150 g súlyú, 12 cm hosszú, két bab alakú szerven át egy nap alatt az ember vére 350-szer szűrődik át, ami összesen 1700 liter vért jelent. A vesék a bennük lévő kb. 2,6 millió, komplikált rendszerű, parányi kapillárisok szövevényéből álló nephron nevű mikroszkopikus egységen át szűrik meg a vért, és távolítják el a szervezet anyagcseréjének vég- és lebontási termékeit, a méreganyagokat, a felesleges vizet és ásványi sókat. E bonyolult folyamat végeredményeként képződik a napi 1-2 liter vizelet, amely a vesékből a húgyvezetéken, húgyhólyagon, húgycsövön át távozik szervezetünkből.
Ez a finom és bonyolult rendszer számos helyen és okból meghibásodhat, ami idült vesebetegséghez és - következményesen - művesekezelést vagy transzplantációt igénylő veseelégtelenség kialakulásához vezethet.

Mi idézhet elő vesebajt?

Veleszületett, örökletes, a vizelet kóros, vesemedence irányába történő visszaáramlását előidéző betegségek, sorvadt vese, patkóvese, hólyagos, cisztás veseelfajulás, immunológiai eredetű heveny és idült gyulladásos betegségek, magasvérnyomás-betegség, cukorbetegség, vesekövesség következményes idült vesemedence-gyulladással, köszvény, fájdalomcsillapító tabletták és porok ellenőrizetlen, túlzó fogyasztása, húgyúti szűkületeket okozó betegségek, mint például prosztatamegnagyobbodás.

A felsorolt betegségek következtében a vese kis szűrőegységei, nephronjai fokozatosan pusztulhatnak, méregtelenítés, folyadékegyensúly- és anyagcsere-elégtelenséget idézve elő. Ez az állapot a veseelégtelenség, előrehaladott formájában a húgyvérűség. A folyamat legtöbbször alattomosan, észrevétlenül, fájdalom- és tünetmentesen fejlődik ki. Bár a tünetek változatosak, legtöbbször későn kerülnek felismerésre. Figyelemfelhívó tünet lehet például a szemhéj-, arc-, kéz-, és lábdagadás, a fiatalon jelentkező és nehezen beállítható magas vérnyomás, az ismeretlen eredetű vérszegénység, valamint a fehérje- vagy vérvizelés, amely sok esetben csak mikroszkóppal látható.

Előrehaladott stádiumban a húgyvérűségben a tünetek igen változatosak lehetnek: fogyás, étvágytalanság, gyengeség, hányinger, hányás, kellemetlen szájíz, szemhéj, lábak vizesedése, sápadtság, vérszegénység, fulladás, fejfájás stb.

A magas vérnyomás és a vesebetegségek

A magas vérnyomás a modern társadalmak egyik leggyakoribb és nagyon súlyos következményekkel járó népbetegsége, aminek jellemzője a többször mért 140/90 Hgmm feletti nyugalmi vérnyomásérték. Mivel hazánkban a felnőtt lakosság közel egyharmada érintett, szinte nincs olyan magyar család, amelyben legalább egy magasvérnyomás-betegségben szenvedő ne lenne. Ugyanakkor csak a betegek kb. 10 százaléka (!) részesül megfelelő kezelésben.

Kezdeti stádiumban fejfájás, szédülés, fáradékonyság tünetei hívhatják fel a figyelmet a magas vérnyomásra, de gyakran előfordul, hogy előrehaladott állapotban sem okoz markáns tüneteket, így könnyen elhanyagolódhat. A magasvérnyomás-betegség az egész szervezetet érintő kóros állapot, amelynek kimenetele az általa létrehozott szervkárosodások (szív, vese, agy, szem) függvénye. Következményeként létrejöhet szívkoszorúér-szűkület, szívinfarktus, ritmuszavar, hirtelen halál, szívelégtelenség, veseelégtelenség, agyi érbetegség, agylágyulás, agyvérzés, látásromlás, látásvesztés, alsóvégtagi érszűkület, lábszárfekély stb.

A magas vérnyomás az esetek 90 százalékában ismeretlen eredetű, 10 százalékban valamilyen egyéb meglévő betegségre - hormonális eredet, mellékvesekéreg, pajzsmirigy, klimax, veseverőér-szűkület vagy cukorbetegség, vesebetegség - vezethető vissza.

A kezelő orvos legfontosabb feladata a magasvérnyomás-betegség felismerése, kivizsgálása, a kiváltó okok kezelése, kiiktatása, a beteg folyamatos követése, gondozása. Elengedhetetlen a beteg aktív együttműködése. A magas vérnyomás hátterében felismert vesebetegségek jelentős hányada a korszerű, speciális gyógyszerekkel (pl. ACE-gátlók, ARB készítmények) hatékonyan kezelhető, illetve az állapotromlás lényegesen késleltethető.

Jól ismert, hogy a magyar lakosság kb. 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, jellemző a mértéktelen alkoholfogyasztás (kb. 1 millió ember), a dohányzás, a túlzott konyhasó bevitel (napi 10 gramm, a szükséges 2 g helyett), a mozgásszegény életmód. Ezek külön-külön is, de legtöbbször együttesen növelik a magas vérnyomás megjelenésének kockázatát.

A cukorbetegség: ok és következmény

Sajnos a tartósan magas vércukorszint 10-15 év alatt, súlyos, hosszú távú szövődményeket okozhat. Megtámadhatja a szívet, az érrendszert, a szemet, a vesét és az idegrendszert, vaksághoz, végtagvesztéshez, koszorúér-elzáródáshoz, szívinfarktushoz, szívelégtelenséghez, agyvérzéshez és nem utolsó sorban a vese pusztításával veseelégtelenséghez vezethet.

Mindez megelőzhető, ha megfelelő a beteg vércukor- és vérnyomás beállítása, nincsenek a megengedettnél magasabb vérzsírszintjei, valamint törekszik az egészséges életmód követelményeinek betartására (pl. dohányzás- és alkoholfogyasztás kerülése, rendszeres testmozgás, az elhízás elkerülése).

A veseszövődmény kialakulásának mielőbbi diagnosztizálása érdekében a cukorbeteg-gondozásban időről-időre vizelet-szűrővizsgálatot kell végezni. A vizeletben kimutatható cukor arra utalhat, hogy az anyagcsere-beállítás nem megfelelő, a vércukorszint túl magas. A vizeletben megjelenő fehérje már azt jelezheti, hogy a cukorbetegség okozta szervkárosodás a veséket is érinti. Ilyenkor további vizsgálatokra van szükség, hogy a vesekárosodás a diabétesszel áll-e összefüggésben vagy más eredetű, esetleg valamilyen ártalmatlan, átmeneti állapottal (pl. lázas betegség, erős fizikai munka) magyarázható a fehérjevizelés. Számításba kell venni azt is, hogy a veséknek lehet a cukorbetegségtől teljesen független, egyéb önálló betegsége is, mely szintén okozhat fehérjevizelést.

A már kialakult vesebetegség önmagától is lassan, fokozatosan romlik, előbb-utóbb a vesék nem tudják ellátni a szervezet méregtelenítő funkcióját. A vesebaj elhatalmasodását lassítani lehet ebben a fázisban is a vércukor és a vérnyomás optimális beállításával, pontosan előírt fehérjeszegény étrend és speciális gyógyszerek bevezetésével. Ha ez nem jár sikerrel, előbb-utóbb az anyagcserezavar a további élettel összeegyeztethetetlenné válik, és szükséges lesz a művesekezelés vagy a transzplantáció. A dializált betegek között jelenleg kb. 20-30%-os azok aránya, akiknek veseelégtelenségét a diabétesz okozta! Ha a veseszövődményt korai fázisban észlelve, minden esetben speciális kezelést alkalmaznának, több évvel késleltethető lenne a veseelégtelenség kialakulása.

A rendszeres szűrővizsgálatok bevezetésétől várható, hogy a vesebetegségeket még a tünetmentes időszakban felismerve, megfelelő kezeléssel megelőzhetők legyenek a súlyosabb következmények.