A méret a lényeg: a cipőméret és a cukorbeteg láb

A szerzők állítása szerint nem csak a túl szűk, hanem a túl bő vagy nem megfelelő alakú cipő is hozzájárulhat bizonyos lábterületek súrlódásához vagy fokozott nyomódásához. Ez cukorbetegségben azért kiemelt probléma, mert a végtagokon gyakran kialakuló keringészavar miatt nem csak könnyebben alakul ki fekély, de az ehhez ugyancsak gyakran társuló érzészavar miatt a betegek gyakran nem is érzik, ha lábbelijük valahol szorít.

Saját vizsgálatukban 100 cukorbetegségben szenvedő, 18 és 89 éves kor közötti férfi és nő lábát és cipőjét vizsgálták meg egy általános cukorbetegség ambulancián. Szabványos mérőműszerekkel megmérték a rendelésen megjelenők láb- és cipőhosszát és szélességét, vizsgálták, hogy milyen gyakran fordul elő fekély, bőrkeményedés, érzés- és keringészavar, valamint többek között azt is megkérdezték mindenkitől, hogy milyen gyakran vizsgálja át lábát esetleges sérülésre.

A résztvevőknek csak egyharmada hordott mindkét lábán megfelelő méretű cipőt a vizsgálat alkalmával, azonban ennél kevesebbnek, csak 24%-uknak volt a cipője megfelelő mind hosszban, mind szélességben. Ennél még kisebb arányban (20%) volt a résztvevők cipője álló helyzetben is megfelelő minden tekintetben. A leggyakoribb eltérés a túl keskeny cipő volt, és kiderült, hogy az alanyok 44%-a ritkábban mind hetente vizsgálja át lábát.

A szerzők tapasztalataik alapján azt javasolják, hogy a cukorbetegségben szenvedők fordítsanak kiemelt figyelmet a kényelmes és méretben megfelelő lábbeli kiválasztására, rendszeresen vizsgálják át lábukat kisebb bőrsérülésekre, bőrkeményedésre és ne csak ülő, hanem álló helyzetben is feltétlenül próbáljanak ki egy cipőt mielőtt megveszik, ugyanis a láb mérete teljes terheléskor akár fél méretet is változhat.