Bőrápolás Mentsük a bőrünket! - Tavasz és nyár a bőrgyógyász szemével
Írta: Dr. Nebenführer László - bőrgyógyász, Dr.Info 2008. június 15. vasárnap, 03:36
A tavasz és a nyár beköszöntével örömmel járunk a szabadba,
kirándulunk, kertészkedünk, sportolunk, strandolunk, öltözékünk pedig
egyre szellősebb lesz. Ám minden gyakorlott
bőrgyógyász tudja, hogy az évszakok változásával együtt megváltozik a
szakrendelések beteganyaga is.
Bármennyire várjuk már a tél végén a napsütést, a tavaszi, kora nyári időszakban a napfény nagy kihívás a bőrünknek. A napfény okozta ártalmakról, a heveny bőrgyulladásról, valamint a strandon (is) összeszedhető gombás megbetegedésekről korábban (Cukorbeteg Élet 2007/5-6. és 2007/7-8. szám) már beszámoltunk, és érintettük a napfény okozta daganatképződés lehetőségét is. Ehhez fűzünk most egy kiegészítést.
A vakargatás ördögi köre
A bőr korai öregedése nemcsak esztétikai kérdés. Az idős emberek száraz, zsírszegény bőre érzékeny a külvilág hatásaira, könnyen megsérül és könnyen fertőződik. Minden látható elváltozás nélkül a száraz bőr gyakran viszket, ami igen kínzó is lehet. A legtöbben nem tudnak ellenállni a viszketésnek és elkezdik vakarni a bőrüket.
Kialakul egy ördögi kör: minél jobban viszket, annál erősebb és tartósabb a vakarás, amely gyulladást vált ki és még erősebb viszketést okoz, amit még intenzívebben „kell” vakarni. Ha a beteg akkor jelentkezik az orvosnál, amikor még nincsenek felvakarásos tünetei, az orvos a „viszketés objektív tünetek nélkül” diagnózist állítja fel. Ennek lehet a száraz bőr az oka, de a folyamat hátterében belső szervi betegségek is meghúzódhatnak: májbetegségek, vesebetegségek, vérképzőszervi elváltozások, daganatok.
A felvakart bőrrel jelentkező betegnél a diagnózis felállítása igen nehéz. Bármi is a viszketés elsődleges oka, a vakarás következtében kialakuló irritativ bőrgyulladás minden esetben klinikailag azonos képet mutat. Főleg a közösségekben élő idős betegeknél legtöbbször rühösség a feltételezett diagnózis, amelynek a leküzdése gyakran igen nehéz.
A fényhatás és a leégés komoly elváltozásokat okozhat
Egyes gyógyszerek és növények fényérzékenységet okoznak. Elsősorban a szulfonamidoknak és a tetraciklineknek vannak ilyen tulajdonságai. Ha valaki ilyen tartalmú gyógyszert szed, viszonylag rövid ideig tartó napfény hatására a szabadon lévő bőrterületeken (arcon, kezeken, alkarokon) erős viszketéssel és égéssel kísért heveny bőrgyulladás alakul ki. A gyulladás elhelyezkedése és a gyógyszerszedés ténye legtöbbször útbaigazító.
Számos olyan növény ismert, amely fényérzékenyítő anyagot tartalmaz. Ha a bőr ilyenekkel érintkezik és ezt követően fényhatás is éri, az érintkezés helyén vonalas vagy ágas-bogas, esetenként hólyagos bőrgyulladás alakul ki. A rajzolat annyira tipikus, hogy a diagnózis könnyen felállítható.
A bőr daganatainak többsége vagy hámeredetű vagy a pigmentet termelő sejtekből indul ki. A hámeredetű daganatok kialakulásában a tartós, évtizedeken át fennálló fényhatásnak van meghatározó szerepe. Ha a daganat már kialakult, azt a szakma szabályai szerint kell kezelni.
A kezelés legfontosabb része a daganat sebészi eltávolítása. Tudnunk kell, hogy a bőrön léteznek olyan elváltozások, amelyeket korábban rákmegelőző állapotoknak neveztünk. Mindenki ismeri az idős emberek bőrén jelentkező körülírt elszarusodási rendellenességeket, gyulladásos és szaruval borított foltokat, növedékeket. Ma már tudjuk, hogy ezek többsége nem rák előtti állapot, hanem valódi daganat, de olyan, amely kezdetben csak a szaruréteget érinti és könnyen kezelhető.
Egészen más a pigmentet termelő sejtekből kiinduló daganat, a rettegett melanoma malignum természetrajza. A fény szerepe itt is jelentős, de nem a tartós fényhatás, hanem fiatal korban bekövetkezett leégés idézheti elő a daganatot. Legalábbis erre utalnak azok a vizsgálatok, amelyekben szabadban dolgozó ausztrálokat vizsgálva nem találtak szignifikánsan gyakoribb melanoma előfordulást. (Közismert, hogy Ausztráliában lényegesen magasabb az UV-sugárzás mértéke, mint a világ többi részén.) Viszont a skandináv melanómás betegeknél gyakran igazolható volt, hogy egy déli országban nyaralva bőrük korábban erősen leégett.
A kullancsfertőzés időben jól kezelhető
A szabadban, erdőn-mezőn való tartózkodás veszélye a kullancscsípés. Nem a csípések veszélyesek, hanem a kullancsokban élő mikrobák, amelyek a vérszívással átkerülhetnek a kullancsból az emberbe, és ott súlyos betegséget okozhatnak. Az egyik ilyen mikroba a dugóhúzó alakú borrelia, amely a Lyme borreliózisnak nevezett betegséget okozza. Nem minden kullancs hordozza a borreliát. A fertőzés létrejöttéhez az szükséges, hogy a kórokozó valóban benne legyen a kullancsban és a vérszívás annyi ideig tartson, amennyi idő alatt nagy számú mikroba kerül át az emberi szervezetbe.
Ha a fertőzés megtörtént, igen változatos klinikai tünetek alakulnak ki. Elsősorban a bőr, az izületek és az idegrendszer érintettek. Legismertebb bevezető tünet a bőrön a csípés körül kialakuló bőrpír, amely lassan a szélek felé növekszik, miközben középen visszafejlődik, elhalványul. A gyűrű alakú bőrpír többtenyérnyi nagyságot is elérhet. Nem fáj, nem viszket, jelenlétét legtöbbször véletlenül veszik észre.
Mindebből következik, hogy a szabadban tartózkodás után meg kell vizsgálni a bőrt, nem találunk-e rajta kullancsokat. A kullancs csípése szubjektív panaszt nem okoz, maga a kullancs kis mérete miatt könnyen elnézhető. Főleg gyermekek átvizsgálása fontos. Ha a csípés valószínűnek látszik, figyelni kell a csípés helyét, hogy kialakul-e az említett, szélek felé terjedő gyulladásos gyűrű. Ennek megléte bizonyító erejű.
A Lyme borreliosis eléggé ismert fertőzés, sokan túlzottan is félnek tőle. Fontos tudni, hogy a betegség vérvizsgálattal is bizonyítható, de csak akkor, ha a csípéstől, tehát a fertőződéstől számítva megfelelő idő telt el. (Ez néhány hét.) A klinikai és a vérvizsgálati eredményét együttesen kell értékelni.
A kezelés 2-3 hetes antibiotikus kúrával történik. Minél korábban ismerik fel a betegséget és indítják meg a kezelést, annál jobb esélye van a gyógyulásnak.
Hobbijaink által is érhet bőrkárosodás
A kertészkedéssel kapcsolatban néhány kérdés megérdemli a figyelmet. A növények bőrre kifejtett hatásai közül a legismertebb a csalán okozta viszkető elváltozás, amelyet csalánfoltnak neveznek. Ez kivétel nélkül minden emberen már az első érintkezésnél jelentkezik és a csalánlevél szélénél lévő, igen apró tüskékben lévő hisztamin okozza.
Vannak növények, amelyek csak egyes embereken okoznak bőrgyulladást, amely allergiás alapon jön létre. Előfeltétele, hogy a növénnyel az illető gyakrabban érintkezzék, miközben kialakul az allergia. Ezt követően az újabb érintkezés ekcémás tüneteket okoz, erős viszketéssel, esetenként nedvezéssel, ami napokig tart.
Elsősorban növénytermesztőknél, virágárusoknál fordulnak elő ilyen tünetek, de figyelembe véve, hogy sokak kedvenc időtöltése a növényápolás, egyre bővül a veszélyeztetettek köre. Európában a primula, a USA-ban a mérges szömörce (poison ivy) számít a leggyakoribb allergiás bőrgyulladást kiváltó növénynek, de egyre több növényről derül ki, hogy szenzibilizációt (érzékennyé válást) képes okozni. Természetesen nemcsak a növények, hanem az ápolásukhoz használt vegyszerek is hasonló veszélyforrást jelentenek.
Sokféle hobbitevékenység (például kerítésfestés) kötődik a jó időhöz, ami azzal jár, hogy a bőr különböző vegyi anyagokkal érintkezhet. Ide sorolhatók a különféle festékek, ragasztók, építőipari anyagok, műgyanták stb. Ezek a vegyületek elsősorban a kezeken okozhatnak bőrgyulladást. A legtöbb beteg maga is sejti, hogy mi idézte elő a gyulladást, és amikor az orvosnál jelentkezik, meg is nevezi a kérdéses anyagot.
Sokan úgy gondolják, hogy a vegyszer okozta bőrgyulladás mindig allergiás. Ez csak az esetek egy részében igaz. Valóban, egyes vegyületek, például. a króm (cementben), a nikkel (fémtárgyak, illetve bevonatuk), gumigyártási segédanyagok (gumitárgyak), epoxy gyanta (műgyanták, ragasztók), formalin (dezodorok), illatanyagok (kozmetikumok) gyakran okoznak allergiás kontakt bőrgyulladást. Viszont a kontaktus, tehát érintkezés következtében kialakuló bőrártalmak többsége nem allergiás, hanem irritatív eredetű. Az irritáció azt jelenti, hogy az immunrendszer nem vesz részt a gyulladás kialakulásában, ilyenkor a vegyi anyag közvetlenül károsítja a bőrt.
Mindenki tudja, hogy az erős savak, lúgok a bőrrel érintkezve azonnal heves gyulladást váltanak ki, ami adott esetben bőrelhalást is okozhat. Létezik azonban a vegyi anyagoknak egy csoportja, amely egyszeri vagy csak néhány érintkezéssel semmiféle elváltozást nem okoz. Ilyenek a szappanok, amelyek normális hétköznapi használata semmiféle károsodással nem jár. Ám akik túl gyakran mosnak kezet, mint például az egészségügyi dolgozók, azoknál a szappanos kézmosás előbb leoldja a bőr felszínén lévő védő hatású zsírréteget, majd kioldja a bőr mélyén a hámsejtek közül a sejteket összetartó „malteranyagot”, ezáltal a bőr szitaszerűen átjárhatóvá válik a külső behatások, vegyszerek számára. Klinikailag az ilyen bőr előbb száraz, finoman hámlik, majd viszketni kezd, és egyre erősödő gyulladás alakul ki. Az elmondottak tipikus példája a kézekcéma, amely olyan súlyos lehet, hogy munkaképtelenséget is okozhat.
Pusztán ránézéssel még a gyakorlott bőrgyógyász sem tudja biztosan eldönteni, hogy egy bőrgyulladás allergiás vagy irritatív mechanizmus alapján jött létre. A kérdés tisztázására szolgál az úgynevezett rátevési bőrpróba. A gyanúba vett vegyület higított kis mennyiségét felragasztjuk 24 órára a bőrre, majd 48–72 óra múlva „leolvassuk”, azaz értékeljük, hogy a felragasztás helyén kialakul-e gyulladás. (Néha csak egy hét elteltével jelentkezik a gyulladás.)
Melegben az izzadás is károsíthatja a bőrt
Sajnos, nincs mindig lehetőségünk az átizzadt ruhadarabokat szárazra cserélni vagy megmosakodni. A verejték többféle módon is károsíthatja a bőrt. Elsősorban a hajlatok veszélyeztetettek. A verejték feláztatja a szaruréteget, ez kedvez a mikrobák megtelepedésének. A lábujjközökben és a combhajlatokban könnyebben alakul ki gombás fertőzés, a hónaljakban és a combhajlatokban elszaporodhatnak a baktériumok. Ilyenkor nem külső fertőzésről van szó, hiszen normális körülmények között is az ép bőrön számos baktérium él anélkül, hogy betegséget okozna. A felázott bőr megbontja az egyensúlyt az emberi bőr és a baktériumok között, és kedvező feltételeket teremt a mikrobák elszaporodásának. A cukorbetegség elsősorban a sarjadzó gombák (candida) elszaporodását segíti elő. Maga a verejték szagtalan. A „testszagot”, amely a hiányos higiéne, a fokozott izzadás velejárója, lényegében a bőrön elszaporodott mikrobák okozzák.
Az átizzadt ruhadarabok kidörzsölik a bőrt, ennek következtében a hajlatokban könnyen alakul ki irritatív bőrgyulladás, amelynek következménye lehet viszketés, vakarás, fertőződés. A gyulladás ezáltal terjed, és egyre súlyosabbá válhat.
Sok beteg azért jelentkezik a szakrendelőben, mert a nyári ruházkodás miatt az addig fedett bőrterületek szabaddá és addig elrejtett, esztétikailag zavaró elváltozások láthatóvá váltak. Klasszikus példája ennek a könyök bőrén jelentkező pikkelysömör, amely nem fáj, nem viszket, télen a ruházat eltakarja, az érintett nem is törődik vele, nyáron azonban mindenki észreveszi. A nyak bőrén is szembeötlővé válnak a különböző jóindulatú növedékek (fibromák). A törzsön az idős korral járó barna szarusodási zavarok, érgomolyagok éktelenkednek. Mindezek könnyen eltávolíthatók, de gyakran olyan tömegesen jelentkeznek, hogy megoldásuk heteket vesz igénybe.
A veszélyek ellen könnyen védekezhetünk
A napfény ellen különböző fényvédők állnak rendelkezésre, de a legfontosabb és legjobb védelem a megfelelő ruházat (sapka, kalap, hosszú ujjú ing és hosszú szárú nadrág), valamint kerülni kell a legerősebb sugárzási időt (de. 10–du. 16 óra) között.
Aki gyógyszert szed, informálódjon arról, hogy az adott készítmény nem igényel-e fokozott fényvédelmet.
Akinek a bőrén barna anyajegyek vannak, félévenként ellenőriztesse szakorvossal, hogy nem szükséges-e valamelyik eltávolítása. Ezeket az anyajegyeket csak megfelelő hozzáértéssel szabad eltávolítani és kötelező a szövettani vizsgálat! A bőrszárazság rendszeres krémezést (zsírpótlás) igényel. Akiknél veleszületett bőrszárazságról van szó, azokat már gyermekkoruktól kezelni érdemes.
Az idős korban jelentkező bőrszárazság általános érvényű, egyes betegségek, például a diabétesz kedveznek a kialakulásának.
Szabadtéri sportolás, kirándulás, kerti tartózkodás után ajánlatos megvizsgálni, hogy nem került-e a bőrünkre kullancs. Gyanú esetén (a csípés körül növekvő piros gyűrű) szakorvosi vizsgálat és ellátás szükséges!
Vegyi anyagok a bőrrel érintkezve allergiás vagy irritatív gyulladást okozhatnak. Ezek kivizsgálása és ellátása szakorvosi feladat. Ha ezt elhanyagoljuk, a gyulladás krónikussá válik, és az eredményes kezelés már sokkal költségesebb és hosszabb ideig tart.
Az izzadás megfelelő könnyű, illetve réteges ruházattal csökkenthető. Az átizzadt ruházat váltása, a hajlatok szárítása, hintőporok alkalmazása legtöbbször elegendő ahhoz, hogy bőrünk épségét fenntartsuk.
Természetesen senkit sem akartunk elijeszteni attól, hogy élvezze a tavasz és a nyár örömeit, csak azt szerettük volna elérni, hogy kis körültekintéssel megelőzze és elkerülje a fentiekben leírt kellemetlenségeket.
| < Előző | Következő > |
|---|
Legfrissebb cikkek
Dr.Info - Cukorbeteg Élet 2011
Oldal menü
- Hírhozzászólások
- Fórumok
- Blogok
| Hírhozzászólások |
|---|
|
| Friss fórumtémák |
|---|
|
| Friss blogok | |
|---|---|
|
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.