A cukorbetegek problémáiról tájékoztatta Horváth Ágnest a MACOSZ elnöke

Mint a miniszter asszonynak július 11-én küldött levél összefoglalóan megállapítja: a cukorbetegek ellátásában az egészségügyi átalakítás pozitív kimenetele az elmúlt időszakban nem mutatható ki, ám annál több a negatív hatás. A hazai cukorbetegek ellátása a diabétesz szakellátó helyeknek köszönhetően mindeddig európai színvonalú volt, a teljesítményen az alapellátás nem kellő hatékonysága, alapvetően a finanszírozási hiányosságok rontottak csupán. A színvonal javításához a MACOSZ is hozzájárult a maga eszközeivel, de nyilvánvaló, hogy a jelenlegi szerkezetváltás a cukorbetegek számára nem hozott és feltehetően nem hoz javulást. Bár mindezt a betegek még nem igazán érzékelhetik, ennek ellenére tapasztalható a fokozódó elégedetlenség országszerte. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a legfontosabb témaköröket.

A járóbeteg-ellátás

Az 1-es típusú diabéteszben ez elsősorban specialisták feladata, s erre megfelelő és jól működő a Magyar Diabetes Társaság által akkreditált szakellátóhely-rendszer. Ebben a vonatkozásban az átalakítás nem járt sem pozitív, sem negatív következményekkel.
A 2-es típusú cukorbetegek gondozása viszont alapvetően háziorvosi feladat, ennek rendszere eddig sem működött megfelelően számos okból: a háziorvost adminisztratív eszközökkel nem lehet tudás- és időigényes gondozási feladatra sarkallni, hiányzik szakmai támaszként a dietetikus és a hozzáértő szakápoló segítsége is. Az inzulinnal kezelt betegek gondozására a háziorvos nem felkészült, nem motivált. Mindezek miatt a 2-es típusú betegek jelentős hányada is a szakellátó helyekre jár rendszeresen ellenőrzésre. Mindennek következtében valamennyi diabétesz szakellátó hely rendelése túlzsúfolt.

A diabétesz szakrendelések veszteségesek, át kellene gondolni a nagyobb finanszírozás lehetőségét, hiszen a nem megfelelő ellátás komoly szövődményekkel jár, ami további súlyos terheket ró az egészségügyre. A cukorbetegség ingyenes kezelése kétségkívül kedvez a diabéteszeseknek, de felháborodást kiváltó szélsőségről is tudunk (néhol a háziorvos minden alkalommal kér a cukorbetegtől vizitdíjat, olykor összevissza értelmezi a cukorbeteg gyógyszerfelírási rendet, tablettás betegtől vizitdíjat szedtek a laborban, vitatható, hogy ha a diabéteszes szív- és érrendszeri panaszai miatt kér szívultrahang- vagy karotiszvizsgálatot, indokolt-e a vizitdíj).
A kórházi volumenkorlát miatt sokszor késlekedik a szükséges inzulinkezelés bevezetése, ami jelentős egészségkárosodási kockázat.

Fekvőbetegek ellátása

A cukorbeteg szakellátó helyek jelentős része belosztályos háttérrel bír, ahol az ambuláns betegeket is ellátják a diabetológusok. A munkacsoportokban feltétel dietetikus és diabétesz-szakápoló foglakoztatása. Mindez jó színvonalat garantál, tehát jók a szakmai körülmények a cukorbetegek kezelésében.

Ám az aktív ágyak csökkentése, a teljesítményvolumen korlátja miatt a programozható felvételek hónapokat, akár fél-egy évet is csúsznak. A szegényebb betegek (a gyógyszer kiváltására nincs módjuk, ráadásul sok helyen a kúraszerű ellátást az OEP nem fogadta be) a restrikció miatt olyan kezelésekhez nem férnek hozzá, mint a neuropátiában eredményesen alkalmazott alfa-liponsavas infúziós lökéskezelés. A diabétesz profilú belosztályokon a sürgősségi és programozható esetek aránya igen torz lett: a korábban sem ideális 40:60-ról 80:20-ra módosult. A helyzetet rontja a struktúraátalakítás személyi „hozadéka”: számos szakellátó hely szűnik meg amiatt, hogy az intézmény személyi leépítése érinti a diabetológust (nem ritkán egyetlen szakember volt).

Sok esetben hibás a diabéteszes fekvőbetegek ellátási területének meghatározása, mivel a cukorbetegek fekvő ellátását olyan intézményhez csatolták, ahol arra nincsen kapacitás, olyan intézmények helyett, ahol a szakellátó hely hátterében diabetológiai profilú belosztály működik.

Gyermekeink érdekében

Az inzulinpumpás terápia elindítására csak a hivatalos inzulinpumpa-centrumok jogosultak, ám a volumenkorlát miatt e centrumok nem tudják minden esetben fogadni a betegeket. Ez év elejétől a csak a 18 év alatti betegek esetében maradt a méltányosságból adható támogatás 90 százalékos mértéke, a felnőtteknek 15 százalék önrészt kell fizetniük, ami 50 ezer forint egyszeri és 1500 forint havi költségnövekedést okoz A betegek pumpára állítását finanszírozza a tb, a gondozás „pontozása” azonban megoldatlan. Finanszírozás hiányában megoldatlan a személyzet: a nővérek, dietetikusok képzése is.

Az új betegirányítási rendszerben nincsenek kijelölve azok a centrumok, ahová a cukorbeteg gyermekek beutalhatók lennének, ezért nagy a bizonytalanság. Az új beteg 1-es típusú diabeteszes gyermekek szülei a közgyógyellátási igazolványt – a korábbi 1-2 hét helyett – a bürokratikus ügyintézés miatt átlagosan 3 hónap múlva kapják csak meg.

Szövetségünk további javaslatai

Kérjük a gyermekek részére a dobozdíjmentességet! (A felnőttek által fizetendő dobozdíjjal sem értünk egyet, hiszen az inzulin nem gyógyszer, hanem életmentő szer!) A több szövődményes cukorbetegek esetében a közgyógyellátás havi összegét indokolt növelni.
A vércukormérő készülékek és tesztcsíkok legalább jelenlegi támogatását meg kell őrizni.

Kérjük ne engedjék forgalmazni a gyengébb minőségű, bizonytalan hátterű „nevenincs” vércukormérő készülékeket és tesztcsíkokat, ami az önellenőrzés rovására mehet. Az inzulin- és tablettás terápiák esetében a betegek kapják meg a szakmailag indokolt kezeléseket, ne az anyagiak döntsenek.

Az inzulinpumpára szoruló betegek egy részénél indokolt a szenzoros pumpa használata. A rászoruló gyermekek esetében havi 4 db szenzor támogatását tartanánk indokoltnak.

Gyurcsány Ferenc találkozott a MACOSZ vezetőivel

Gyurcsány Ferenc július 6-án a Parlament Nándorfehérvár termében fogadta Kincses Jánost a MACOSZ elnökét és Szalai Gáborné elnökhelyettest. A találkozó fő témája az egészségügyi átalakítás során kialakult helyzet, valamint a hálapénz kérdése volt.
Felhívtuk a miniszterelnök figyelmét, hogy ne a politikusok döntsenek szakmai kérdésekben, a szakmai és betegszervezetek vegyenek részt az egészségügyi törvényjavaslatok kidolgozásában, az OEP döntéseibe is vonják be az érintett betegszervezetek képviselőit. Hangsúlyoztuk a betegek képzése, oktatása állami támogatásának fontosságát. A civil szervezetek támogatásának növelése, anyagi függetlenségüket biztosítja.
A miniszterelnök úr ígéretet tett a javaslatok átgondolására és három hónapon belüli újabb találkozóra.