Levél-válasz

Rendszeres kórházlátogató, de állapota az utóbbi egy évben jelentősen romlott. A szívritmus-zavar, a tüdővizesedés és a rossz laboreredmények ( vérzsírok) mellett ma az a legfőbb problémája, hogy cukorbetegsége súlyosra fordult. Néhány hónapja a gyógyszerek helyett inzulinra kellett átállítani. Azóta a diéta ellenére is rohamosan növekszik a testsúlya, ami komoly kísérőjelenségeket (fulladás, heves vérnyomás-ingadozások, gyakori rosszullét stb.) produkál. Az orvosok nem sok jóval bíztatják a családot. A bátyám jelenleg szigorú diétán van, azonban úgy tájékoztattak minket, hogy az inzulinos kezelés már nem hagyható el és nem váltható ki más gyógymóddal. Nem vagyunk bizalmatlanok, de kilátástalannak látjuk testvérem további sorsát, a kezelés kimenetelét. Három kérdésre szeretnék választ kapni. A bátyám állapotát és adottságait figyelembe véve egyáltalán létezik-e valamilyen alternatív gyógymód Magyarországon? Van-e hazánkban olyan egészségügyi intézmény, amely a speciális problémákkal küszködő testvérem állapotának stabilizálását el tudná végezni? Végül, hová forduljunk, Ön miként ítéli meg az esélyeket?" - Kérdezi dr. Zs.T.

Tisztelt Uram!

Bátyja rossz állapota annyira előrehaladottnak tűnik, hogy már semmilyen általam ismert alternatív gyógymóddal hatékonyan nem befolyásolható. Sajnos olyan speciális intézményről sem tudok Magyarországon, amely az Ön által leírt helyzetben érdemi segítséget lenne képes nyújtani. Talán a legtöbbet a Fővárosi Szent Imre Kórház dr. Pados Gyula tanár úr által vezetett Lipid részlege tehetne, de ott is elsősorban az inzulinkezelést még nem igénylő kövér cukorbetegekkel foglalkoznak. A Péterfy Sándor utcai Kórház A Sebészeti Osztályán végeznek gyomorszűkítő műtéteket, amelyeknek az OEP által nem fedezett eszközköltsége kb. 300 ezer forint. Tartok attól, hogy bátyja egy ilyen beavatkozásra már nem alkalmas.

Látatlanban nagyon nehéz egy ilyen különösen komplikált helyzetű beteg állapotának stabilizálási esélyeiről bármit mondani, de az Ön által leírtak alapján osztom a bátyjának jelenlegi orvosai által felállított szakvéleményt. Háttérként említem, hogy a viszonylag magas életkor, a lehetőségeket maximálisan beszűkítő extrém testsúly, és ennek szív- érrendszeri, mozgásszervi és anyagcsere következményei minden erőteljes gyógyászati beavatkozást ellenjavallnak, mivel ezek valós életveszéllyel járhatnának. Minden belszervi állapotnak van egy pontja, amelyen túl már a folyamatokat nem lehet visszafordítani, és beszámolója alapján úgy tűnik, bátyja esetében ez a helyzet.

Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam reménykeltőbb válasszal szolgálni.