Cukros a kutyám

"Jómagam időskori cukorbeteg vagyok, gyógyszerrel élek, de nem ez ügyben keresem Önöket. Hatéves kutyám méh- és petefészek-operáció miatt cukros lett, ezért naponta kétszer adok be neki injekciót. Kérdésem, hogy milyen tablettával lehetne pótolni a szurit, mert ezt csak én tudom megoldani, s emiatt a lakás rabja vagyok. Ha lenne megfelelő gyógyszer, azt gyerekeim is be tudnák adni étkezéskor a kutyának. Az állatorvosunk szerint viszont állatnak nincs megfelelő tabletta. Tényleg csak az injekció a megoldás?"

A kórelőzményt ugyan nem ismerem, de feltételezem, hogy kutyájának ún. ciklusdiabétesze van, ami megfelel az emberek terhességi cukorbetegségének. A diabétesz az állatban már a műtétet megelőzően kialakulhatott, a beavatkozásra feltételezhetően a petefészekciszták, illetve valószínűleg a kialakult álvemhesség, esetlegesen a méhgyulladás miatt volt szükség. A cukorbetegséget ebben az esetben a ciszták által termelt, inzulinnal ellenhatású hormonok váltották ki. A betegség következtében a kutya hasnyálmirigy-állománya, főleg az inzulint termelő szigetsejtek maradandóan és súlyosan károsodtak. Feltételezhetően az állat túlsúlyos, ami elősegítheti a cukorbetegség kialakulását, bár az elsődleges kiváltó ok a petefészek cisztásodása lehetett.

Megítélésem szerint kevés esély van arra, hogy a kutya mentesíthető legyen az inzulininjekcióktól, mivel vélhetően a hasnyálmirigye nem termel elegendő saját inzulint. Ezt csak egy peptidvizsgálattal lehetne tisztázni. Az egyszerű széruminzulinszint meghatározása ellenjavallt lenne, mivel a kutya külsőleg kap inzulint és nem lehet különbséget tenni a test saját- és a külsőleg beadott inzulin között. Ha mégis lenne sajátinzulin-termelése, lehetne próbálkozni az inzulin és tabletta kombinációjával, de az inzulint már nem lehetne elhagyni, tehát ennek nem sok értelmét látom.

Sajnos kollégám véleményéhez csatlakozva azt kell mondanom, hogy kutyája élete végéig inzulinkezelésre fog szorulni, és ennek nincs alternatívája.