Gyógyítónk: Dr. Süveges Ildikó professzor

"Évente nézessük meg a szemünket"

Előljáróban: mi indította professzor asszonyt arra, hogy különös figyelmet szenteljen a diabétesznek?
− Mint szemorvos mindig igyekeztem olyan megbetegedések felé fordulni, amelyek a legdöntőbbek a látás szempontjából. Kutattam azokat a kiváló okokat, amelyek vakságot okoznak, s közöttük előkelő helyet foglal el a cukorbetegség. A diabetes mellitusban megbetegedettek száma világszerte egyre nő, ezért mind több embernek kell számolnia azzal, hogy a látását e miatt elvesztheti. Ma Magyarországon 30 ezren felül van azok száma, akiknek a cukorbetegség jelentős látásromlást okozott.

Függ ez az életkortól, a magas vérnyomástól, az öröklött hajlamtól, de különbözik-e a 2-es típusú és az 1-es típusú cukorbetegek veszélyeztetettsége?
− A szemek károsodása mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegségben kialakulhat. Az 1-es típusban súlyosabb lehet, a 2-es típusban viszont, idősebb korban, más kísérő betegségek rontják a szem keringését. Ilyen a magas vérnyomás (amely a diabétesz következménye is lehet), az érelmeszesedés, az elhízás. Minden cukorbeteg látása veszélyeztetett, ha a cukoranyagcsere nincs helyesen beállítva. A szem megbetegedését csak a vércukor normális szinten tartásával lehet elkerülni. A cukorbetegség kialakulásában persze örökletes tényezők is szerepet játszanak.

Melyek a retinopathia fő tünetei? Fel lehet-e ismerni a betegséget már a jóformán tünetmentes időszakban?
− A szemész orvos a betegség tüneteit már akkor látja a szemfenéken, amikor a páciensnek még nincs panasza. Ezért a cukorbetegnek − ha nincs is a szemével kapcsolatos panasza − évente egyszer el kell mennie szemészeti vizsgálatra. A beteg csak akkor érzi a látásromlást, amikor a folyamat elérte az éleslátás helyét, ez pedig néha csak a betegség késői stádiumában következik be, amikor már alig van segítség. A szemorvos viszont látja a kis, apró vérzéseket, vizenyős területeket és a keringésből kiesett ideghártyarészeket. Ilyenkor időben megindíthatja a kezelést, abban a stádiumban, amikor még nincs vagy igen kismértékű a látásromlás. Gyakori veszély a szem belsejében keletkezett vérzés, amely a látás hirtelen és teljes elvesztésével jár. A végső stádiumban pedig leválik az ideghártya, ez már nehezen gyógyítható.

Ha nem sikerült megelőzni a bajt, milyen kezelés lehetséges?
− Ha nem sikerült megakadályozni a betegség kialakulását, a szemorvos lézer-kezeléseket végezhet. Ezek érinthetik az ideghártya egyes részeit vagy az egész ideghártyát az éleslátás helyének kikerülésével. Ha még nagyobb a baj, tehát már elindult az érújdonképződés és a kötőszövet-képződés a szem belsejében, akkor úgynevezett vitrectomiára kerül sor. Ilyenkor a szem belsejéből kiszedjük a vérzést, az újonnan képződött szöveteket, s a levált ideghártyát is ezzel a műtéttel kezelhetjük. Az alapbetegség miatt azonban sikeres műtét esetén is csak kisfokú látásjavulással számolhatunk.

Fontos hangsúlyozni, hogy a látásromlás, általában a szemészeti tünetek az alapbetegség következményei, a szemészeti kezelések legfeljebb késleltetik a látásromlás kialakulását. Ezért alapvető teendő a vércukor normális szinten tartása.

Professzor asszony mit ajánl cukorbeteg olvasóinknak szemük védelme érdekében?
− A cukorbeteg mindig legyen mértéktartó! Ne felejtse el, hogy mennyi az a szénhidrátmennyiség, amit megehet. Nagyobb ünnepeken, családi vagy baráti összejöveteleken se akarja úgy jól érezni magát, hogy lazábban fogja diétáját. Nem lehet akár a saját termésű gyümölcsöt vagy bort sem büntetlenül kóstolgatni! Nagyon fontos a normális testsúly megtartása is. Az időskori cukorbetegek 90 százalékának jelentős a súlytöbblete. Mivel a cukorbetegség nem fáj, sokáig semmi tünet nem észlelhető, csak a diéta és a diabétesz helyes kezelése ad biztató esélyt a vaksággal járó szövődmény elkerülésére.

Süveges Ildikó 1964-ben kapott diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen.
Szemorvosi pályafutását is az egyetem Szemészeti Klinikáján kezdte. 1967-ben lett szemész szakorvos. Az egyetemi ranglétrát végigjárva 1984-ben nevezték ki professzornak és lett a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója. 1992−2004-ig a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemészeti Klinikáját igazgatta, ahol jelenleg is dolgozik. Választott tagja a Nemzetközi és az Európai Szemészeti Akadémiának, több nemzetközi és hazai szakmai társaság mellett.