Mit tegyen a cukorbeteg, ha kevés mozgásra van kárhoztatva – mert ülő foglalkozást űz, mert idős és gyenge, ritkán mozdul ki otthonról –, hogy megőrizze és élénkítse lába vérkeringését, megelőzve a súlyosabb bajokat? Ez ügyben kértünk tanácsot Révészné Erdélyvári Gyöngyitől, a Szent Margit Kórház vezető gyógytornászától.

„Számos cukorbeteg szenved kisebb-nagyobb érszűkületben, legfeljebb nem vesz róla tudomást, mert hosszú ideig nem tapasztalja a figyelmeztető tüneteket – magyarázta a gyógytornász.

Amikor pedig fellép a «kirakatnéző betegség» (az utcán járva minden kirakatnál meg kell állnia pihenni, mert fájdalmas görcs markolt a lábszárába), akkor már előrehaladott stádiumba jutott érszűkülete, ám ilyenkor sem szabad feladni, van még lehetőség a segítségre. Jobb persze megelőzni a súlyosabb szövődményeket. Hogyan? Rendszeres tornával.”

Természetesen az orvos állapítja meg, hogy hol jelentkezik az esetleges érszűkület és milyen mérvű. A diagnózis alapján azután a gyógytornász dolgozza ki a megfelelő gyakorlatokat, figyelembe véve, hogy milyen mértékig terhelhető a beteg. Nyilvánvaló, a keringésjavító gyakorlatok elsősorban azokat a testrészeket kell, hogy megmozgassák, amelyeknél fellépett az érszűkület: például lábujj, boka, térd vagy csípő. Ez a dolog egyik része. A másik az úgynevezett járásgyakorlat. Ez mit jelent?

„Tessék rendszeresen sétálni, az senkinek sem árt – ajánlja Gyöngyi. – Akinek bármi okból nincs módja gyógytornászhoz fordulni, az is tud naponta kétszer, háromszor fél órán át nyugodt tempóval járkálni, akár csak a háztömb körül. Ha megfájdul a lába, begörcsöl, akkor néhány percre álljon meg, majd folytassa.

Érdemes a megtett út hosszát vagy időtartamát megjegyezni, így össze lehet hasonlítani, hogy legközelebb vagy néhány hét múlva mennyivel többet sikerült megtenni. Az ilyen apró siker pszichésen is jó, növeli az ember önbizalmát és a javulásba vetett hitét.”

Persze aki veszi a fáradtságot és gyógytornászhoz jár, az hatásosabb, gyorsabb javulásra számíthat. Az érszűkületes torna gyakorlatai ülő és álló helyzetben végezhetők. Az utóbbi a hatékonyabb, az előbbi az idősek számára könnyebb. Többféle gyakorlat létezik, fontos, hogy sokat mozogjon a boka, a lábfej és a lábujj, ami felgyorsítja a vérkeringést.

Kérdés, hogy milyen gyakran és milyen módon érdemes gyógytornára járni: ideális heti két alkalommal a 30–30 perces gyakorlat. Első ízben mindenképp egyénileg kell felmérnie a gyógytornásznak a beteg állapotából következő terhelés mértékét. Később hasznos lehet az 5-6 fős csoportos torna, ahol megbeszélhetik egymás problémáit, kialakulhat egy kellemes közösség, amelynek tagjai húzó, ösztönző hatással vannak egymásra.

Végül megkérdeztük, mit tegyen a lábak megfelelő vérkeringésének fenntartására, a trombózis elkerülésére az, aki rendszeres ülőmunkát végez, tévé előtt ücsörög, esetleg gépkocsin vagy repülőn tesz meg hosszabb utat.

„Hasznos a lábfejet és a sarkat váltogatva ritmusosan emelgetni, jobbra-balra helyezni, a bokával körzést, a lábujjakkal karmoló mozgást végezni. Egy-egy gyakorlatot 8-10-szer célszerű ismételni” – javasolta Gyöngyi.

< Előző		Következő >