Az egészségünk minden pénzt megér, de többnyire csak akkor, ha valami nincs rendben körülötte. Ilyenkor aztán hajlamosak vagyunk bedőlni a jól megfizetett hirdetéseknek vagy a rendelő folyosóján kapott ötleteknek, és esetenként anyagi lehetőségeinket meghaladó áldozatot hozni a méregdrága csodaszerekért, a mindent megoldó "csodadoktorokért".

Szerencsés esetben az összetett jelzőből csak a drága lesz igaz, de legalább nincs méreg, legfeljebb akkor, ha az idő multával magunk tapasztaljuk a remélt kedvező hatások elmaradását. Félreértés ne essék, mindezek a fenntartások nem az ellenőrzött, hatósági engedéllyel forgalmazott természetgyógyászati szerekre és módszerekre vonatkoznak, kizárólag a terjedőben lévő kuruzslás nem kívánatos következményeitől igyekszünk megóvni olvasóinkat.

Más a helyzet az orvosok, a hivatásos egészségvédők szóban elmondott, s egyre inkább a médián keresztül is közvetített hasznos tanácsaival. Hányszor halljuk, hogy legalább az ingyenes szűréseken vegyünk részt, mert így sok, később jelentkező baj időben felfedezhető lenne, amikor még szervezetünk kialakulóban lévő rendellenessége jó eséllyel gyógyítható. Egészségünk megőrzésének és a már létező betegségeink kedvezőbb kimenetelének számos "pénz nélkül" megvalósítható lehetősége is rendelkezésünkre áll, ha ezekre némi figyelmet és időt fordítunk.

Két közismerten egyszerű példát említünk: az egyik a rendszeres mozgás, a szervezet mindenbe beletörődő tunyulásának elkerülése. Lapunkban is olvashatnak arról a tudományosan igazolt megállapításról, hogy azoknak a hölgyeknek, akik terhességük előtt legalább heti négy órán át vállalkoztak a könnyű sétára, 30-40 százalékkal kisebb arányban kellett szembenézniük a gesztációs diabétesszel. Viszont azok a kismamák, akik ebben az időszakban heti 20 órát töltöttek tévézéssel, és semmilyen fizikai tevékenységet nem végeztek, dupla gyakorisággal lettek cukorbetegek. A mozgás gyógyító ereje valamennyi diabéteszes számára viszonylag egyszerűen megoldható, de messze nem eléggé kihasznált lehetőség.

A másik kiaknázható "egészségtartalék" a lakosság többségére jellemző túlsúly elkerülése, illetve a felesleges kilók leadása és a normális testsúly hosszú távú megőrzése. Ha valaki elhatározza magát, számoljon azzal, hogy könnyebbé válni nem könnyű feladat. Ne dőljön be e téren sem a gyors megoldást ígérő csodaszereknek, hiszen csak megfelelő étrenddel, az energiabevitel és -leadás szigorú szabályozásával, fokozott fizikai aktivitással lehet célt érni. Más igazi megoldás nincs, mert a kényelmesnek látszó utat választva hamar zsákutcába juthatunk, és a jojo effektus miatt akár még pluszkilókat is felszedhetünk.

Vegyük komolyan a Diabetes Care legfrissebb számában megjelent figyelmeztetést. Egy 2461 cukorbetegre kiterjedő vizsgálat bebizonyította, hogy a diabéteszesek 66 százaléka a számára ideális testsúlyt a túlsúlyos vagy az elhízott tartományban jelölte meg. Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy a betegek döntő hányada még azzal sincs tisztában (vagy nem hajlandó tudomásul venni), milyen testsúly elérésére kellene törekednie. A kutatást vezető orvosnő hangsúlyozta, hogy a diabétesz kezelésének egyik sarkköve, miként tudják a betegek az életüket és saját testüket menedzselni, ezért nagyon fontos a testsúllyal és az elhízással összefüggő kockázatok ismerete.

A tanulságot érdemes levonnunk. Ha az egészségünkről, közérzetünk alakításáról van szó, nem kell mindig csak a gyógyszerekben, a korszerű gyógyító eljárásokban gondolkodnunk. Először nézzük meg, hogy mit tehetünk egyszerű módszerekkel önmagunkért, s ennek megvalósításához szívleljük meg a gyógyításban sokat tapasztalt, jó és rossz példákat egyaránt ismerő szakemberek tanácsait.

Következő >