Levél-válasz

Párom gyorshatású és elhúzódó hatású inzulinokat használ, a cukrát minden evés előtt méri, pontosan betartja az összes utasítást. Ezért számunkra igazán furcsa volt, hogy váratlanul, alig két hét alatt két kilót fogyott. Nem értjük ezt a jelenséget hiszen mindent úgy csinált, mint régebben, 182 cm magas férjem súlya mégis 73 kg-ról 71 kg-ra csökkent. Először a 10 egységnyi elhúzódó hatásúval próbálta csökkenteni, és a szokásos 2-3 egységet beadta, de így is megmaradtak a 3 mmol/l evés előtti értékek. Három napja viszont egyáltalán nem ad magának inzulint és annyit eszik, amennyi jól esik. A vércukorszintje ezzel együtt teljesen normális (/evés előtt: 3,5-5, evés után: 5-7,5 mmol/l) még a vaníliamártásos aranygaluska jóízű elfogyasztását követően is. Kérem, adjon tanácsot, most mit tegyünk, mi lehet a probléma, s egyáltalán: miért fogyott le? Aggódunk, hogy nem húzódik meg a háttérben valami nagyobb baj?"

Kedves Asszonyom!
Az Ön által vázolt probléma az 1-es típusú cukorbetegek egy részénél tapasztalható, az idejekorán felfedezett diabétesz és az időben elkezdett kezelés utáni jelenségre utal. Ez un. remissziós fázis, amikor az inzulintermelés átmenetileg és részlegesen helyreáll. Ilyenkor nem, vagy csupán igen kis mennyiségben igényel inzulint a beteg. Ebben a periódusban célszerű a rendszeres vércukormérések eredményeitől függően az étkezések előtt 1-2 E extra gyorshatású inzulint adni, amennyiben az evés után 60-90 perccel mért vércukorszint meghaladja a 7 mmol/l-t. Sajnos, az említett remissziós fázis - angol kifejezéssel honeymoon periódus - általában csak néhány hétig, esetleg hónapig tart és ezt követően ismét fokozatosan emelkedik az inzulinigény. Fontos, hogy ebben a szakaszban is mindig adjon be magának étkezési inzulint a beteg, ha a rendszeresen mért vércukorszintek ezt szükségessé teszik. Amennyiben következetesen így jár el, van rá remény, hogy hosszú éveken keresztül fennmarad valamilyen szinten az inzulin-elválasztás, ami lehetővé teszi a diabétesz stabilizálását és ennek következtében viszonylag alacsony marad az inzulinigénye. Férje gyors fogyásának okát viszont magam sem értem, mert a történtek megítéléséhez kevés információ áll rendelkezésemre. Feltételezésem szerint valószínűleg a beteg a jelzett időszakban a korábbiaknál kevesebb táplálékot vett magához, esetleg extrém sokat sportolt, vagy tartósan komolyabb fizikai munkát végzett. Mindezek azért állíthatók, mert az inzulin - főként, ha feleslegben adagolják - soha nem okoz fogyást, sőt, inkább a hízást segíti. Jellemző, hogy még 30 évvel ezelőtt is a kórosan sovány pácienseket naponta adott inzulininjekcióval hizlaltuk. Feltétlenül javaslom, hogy problémájukkal keressék fel kezelőorvosukat, s egyben remélem, hogy tanácsainkat megfogadva sikerül párjának állapotát hosszabb távra stabilizálni.