Inzulinkezelés: A hipoglikémia megelőzéséről

A hipoglikémia megelőzéséhez fontos az inzulinadagok pontos "kititrálása". Ezért feltétlenül szükséges naponta-kétnaponta nem csupán az étkezések előtti, hanem az étkezések utáni 1-1,5 órás vércukorszintek ellenőrzése is. Amennyiben az étkezéseket követő "csúcs"-vércukorszintek nem érik el a 6 mmol/l-t, komoly az esélye arra, hogy 1-2 órával később ezek már a hipoglikémiás tartományokba csökkennek.

Minden cukorbetegnek saját magán kell kitapasztalnia a gyorshatású inzulinok hatáscsúcsát (ez a beadást követő 3 óra), az ekkor jellemző vércukorszinteket, az extra gyorshatású inzulin analógok ( liszpro inzulin, aszpart inzulin) hatáscsúcsát (ez a beadást követően 1,5 óra) a vércukor ilyenkor mért szintjét, valamint az elhúzódó hatású, elsősorban NPH inzulinok hatásmaximumát (ez általában 6-8 óra), illetve a vércukorszintre gyakorolt hatást.

Főként a 2-es típusú cukorbetegeknek kell tisztában lenniük azzal, hogy a gyárilag készült keverék inzulinok 10-50%-ban tartalmaznak NPH inzulint és így pl. a reggel beadott keverék NPH komponense fedezi az ebéd inzulinszükségletét. Hasonlóan vagy talán még inkább fontos az éjjelre alkalmazott inzulin hatásmaximumának megismerése, ami kizárólag az éjszakai (leggyakrabban 2 óra körül) végzett vércukormérésekkel tisztázható.

Ezután a hipoglikémia megelőzését szolgálja az inzulinkezelés és az étkezések megfelelő illesztése. Mind a napi kétszeri inzulinkeverék, mind az étkezések előtt alkalmazott gyorshatású/extra gyorshatású inzulinok alkalmazása esetén a legfőbb szempont, hogy annyi inzulint adjon magának a diabéteszes, amellyel egyrészt az esetlegesen magasabb vércukorszinteket normalizálni tudja, másrészt az étkezés miatt várható vércukor-emelkedést képes legyen "kordában tartani". Amennyiben étkezés előtt 4-7 mmol/l közötti a vércukorszintje, ennek az étkezést követő csúcs esetében is 6-9 mmol/l között kell maradnia. Ha viszont ennél alacsonyabb szintet mér, az étkezéshez képest túladagolta, ha magasabbat, alul adagolta az inzulint. Ezért feltétlenül szükséges a minimum másnaponta valamelyik főétkezés után végzett vércukorszint mérés.

Ugyancsak meghatározó feltétel a mozgás megfelelő számításba vétele. A hipoglikémia fenyegető veszélye nélkül csak abban az esetben vállalható a hosszabb ideig tartó fizikai aktivitás, a sportolás, ha a mozgás előtt, alatt és után óránként-kétóránként méri a beteg a vércukorszintjét. Tapasztalati alapon célszerű 10-50%-kal csökkenti a mozgás periódusában ható étkezési- és lehetőleg 10-20%-kal a bázis inzulin adagjait. Egy többórás, főként pedig az egész napos (túrázás, kerti munka, házépítés, lakásfestés, stb.) fizikai aktivitás a következő 6-12 órában is fokozza az inzulin hatását, azért ajánlatos még a következő éjjeli inzulin adagot 10-20%-kal csökkenteni a hipoglikémia elkerülése érdekében. Mindezek mellett 10-20 g-os adagokban szükséges a többletszénhidrát bevitele is. Külön kell szólni a táncról, amelyhez a fizikai igénybevétel mellett sokszor az alkoholos italok hatása is párosul, ami együtt fokozott hipoglikémia veszélyt jelenthet és feltétlenül szükségessé teszi a többletszénhidrát fogyasztást.