Mozgás, de mikor és hogyan?

Van, akinek sikerül szerezni egy kedvezményes üdülési csekket, mások kénytelenek megelégedni azzal, hogy időnként családostól kilátogathatnak a strandra, a zöldbe. Más kérdés, hogy jó magyar szokás szerint a nyaralás általában kimerül a napon - vagy jó esetben félárnyékban, valamely lombos fa alatti - heverészésben. Holott a pihenés akkor szolgálja igazán egészségünk megőrzését, ha testünket-lelkünket valóban feltölti frissítő energiákkal, élményekkel. Kevéssé elfogadott még nálunk a korszerű aktív pihenés, amely - ellentétben a felszedett kilókat szaporító, az érzékeny bőrűek és a gyenge szívűek számára károsodással fenyegető tespedt napozással, sörözéssel - lelki állapotunk és fizikai erőnlétünk karbantartását is szolgálja.

Az aktív pihenésnek számtalan formája létezik. Kinek-kinek az életkora, anyagi lehetőségei vagy éppen szemfülessége, ötletessége szabja meg, hogy milyen módot választhat. A legfontosabb, hogy pihenésünket mindig kapcsoljuk össze valamilyen mozgással. A mozgás, az aktivitás gyógyító erejű. Ma már a sebészet korszerű felfogásába is belefér, hogy egy-egy nehéz műtét után másod- vagy harmadnap felkeltik a lábadozó beteget egy rövid sétára. Ez önbizalmat ad, javítja a szervezet felerősödését, növeli a beteg étvágyát, általában meggyorsítja a gyógyulást. De térjünk vissza a pihenésre.

Az idős, megfáradt ember számára nyilván a rendszeres napi séta jelentheti az aktív pihenést. Kihasználva a nyugdíjasok utazási kedvezményét, érdemes olyan helyen megkezdeni sétánkat - városon kívül, hűs erdőben, szép tájon -, ahol friss levegőn maga a környezet is kellemes élményeket nyújt. Akik bírják erővel, legalább hetente egyszer megengedhetnek maguknak egy hosszabb-rövidebb kirándulást, a főváros környéke, de más városok környezete is bőségesen kínálja a jelzett turistautakat, a szemet gyönyörködtető látnivalók, kilátók felkeresését. A legtöbb cukorbeteg klub szervez kirándulásokat, a Cukorbeteg Élet nemrég bemutatott két diabéteszes hölgyet, akik társaságot szerveztek sorstársaik rendszeres könnyű túrázására. Nem csak a mozgás, a társaság, az együttlét élménye is javítja a közérzetet!

A fiatalabbaknak, az aktív - íróasztal, monitor mellett - dolgozóknak további mozgás sem árt. A nyaralás napjait érdemes kihasználni rendszeres úszással - aki megteheti, jó, ha az év további részében is vált uszodabérletet. Hasznos "sörhasapasztó" a kerékpár (minden üdülőhelyen bérelhető). Az igazán fiatalok számára persze a legegészségesebb valamilyen - vagy többféle - szabadidősport a strandröplabdától kezdve az asztaliteniszen át a sqvassig vagy kerékpározásig.

Ám, ha minden kötél szakad és semmire sincs mód a felsoroltak közül, rendszeresen végzett, napi legalább félórás otthoni torna védelmet jelenthet az oszteoporózis (csontritkulás) ellen, megszünteti, de legalább enyhíti a derékfájást, javítja az emésztést (hashajtók helyett!) és erősíti a petyhüdt izmokat. Mozgásszervi betegeket gyógyító szakambulanciákon kaphatók az életkornak és az esetleges betegségnek megfelelő testgyakorlatokat tartalmazó magnókazetták, CD-lemezek.

A lényeg a mozgás rendszeressége, nyaralás alatt, üdüléskor és lehetőleg az esztendő más hónapjaiban is. Nem elfogadható az olyanféle kifogás, hogy "nincs rá időm" vagy "mire hazaérek, olyan fáradt vagyok, hogy örülök, ha lepihenhetek". A munkával - vagy házimunkával, takarítással, vasalással például - járó, egyoldalú terhelést jelentő fáradozás egyáltalán nem azonos, az izmokat ellazító, ugyanakkor sokoldalúan edző egészséges sporttal, mozgással. Ez mindenki számára az élet, illetve a jó életminőség meghosszabbítását jelenti, a diabéteszeseknek pedig kétszeresen is!