A világnapi jelszó hátteréről, gondoljon a lábára, előzze meg az amputációt

A fő probléma a diabéteszes neuropátiában keresendő. Ez alatt részben a vegetatív idegrendszer ( autonóm neuropátia), részben a szomatikus idegrendszer (szenzoros, azaz érző és motoros, vagyis mozgatóidegek) károsodása értendő. Az autonóm neuropátiára visszavezethetően egyrészt szárazzá, fertőzésre hajlamossá válik a bőr, másrészt a csont-ízületi rendszer károsodása miatt az ízületek megroggyannak, a láb deformálódik, és a talp egy-egy pontján a normálisnál 50–100%-kal nagyobb nyomás jön létre. Ez a szaruréteg megvastagodásával, kérgesedésével jár, ami tovább fokozza a nyomást, végül a bőr a kéreg alatt elhal, fekély (ulcus) keletkezik. A szenzoros neuropátia miatt a beteg nem érzi sem a fokozott nyomást, sem az esetleges sérülések okozta fájdalmat (új cipő törése, szögbe lépés, a forró fürdővíz égetése, a szalicilos tyúkszemtapasz miatti elhalás stb.). Mindezek tovább könnyítik a fekélyek létrejöttét. A negatív folyamatokat „segítik” a motoros neuropátia nyomán jelentkező kedvezőtlen elváltozások is (sok esetben kalapácsujj fejlődik ki, elvékonyodik a lábközépcsontok fejecse alatti zsírpárna). Végül a fekély elfertőződik, és létrejönnek a különféle kiterjedésű elhalások, gangrénák, amelyek általában – jobb esetben is – az ujjak vagy a lábfej egy részének, súlyosabb esetben a lábszár vagy a teljes láb amputációját teszik szükségessé.

A diabéteszes lábra is érvényes, hogy elváltozásait sokkal könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. Mit kell tenni?

Szükséges a rendszeres, évenként egy-két alkalommal végzett lábvizsgálat, amely kiterjed a körmök (gombásodás, benövés), a bőrállapot (száraz, meleg, hideg), a bőrkeményedések, az esetleges lábdeformitások regisztrálására, a lábháti és a belboka mögötti artériák tapintásos és speciális, kalibrált hangvillával végzett vibrációs vizsgálatára.

A betegnek ügyelnie kell a fokozott lábhigiénére. Ennek lényege:

• A cukorbeteg langyos vízben, szappannal, naponta gondosan mosson lábat, majd puha frottír törölközővel óvatosan itassa szárazra az ujjak közét is.
• Lábát, talpát naponta vizsgálja vagy vizsgáltassa meg, szükség esetén használjon tükröt a talp megtekintésére, körmeit vágja egyenesen, száraz bőrére használjon puhító krémet. Soha ne zsilettel, illetve szalicilos tapasszal vagy krémmel, hanem horzsakővel távolítsa el a bőrkeményedéseket.
• Soha ne járjon mezítláb, még a vízparton sem.
• Kerülje a láb napoztatását és forró vizes palack vagy melegítő párna használatát.
• Puha pamutzoknit viseljen, mindig kényelmes, naponta váltott cipőt hordjon.

Minden neuropátiás lábú cukorbeteggel igyekezni kell beszereztetni speciális „diabéteszes” cipőt (az OEP támogatja), és egyedileg, méret után készített puha, a nyomásviszonyokat kiegyenlítő védőbetétet. A cipőt évente, a betétet félévente lehet támogatással felíratni. Míg egy pár cipő akár évekig viselhető, a betétek gyakori cseréje feltétlenül szükséges, mert ha letapossák, elvész a nyomáskiegyenlítő, tehát a védő hatása.

Gondoskodni kell a bőrkeményedések szakszerű eltávolításáról, nedves horzsakővel vagy megfelelő képzettségű szakember segítségével, a bőr megsértése nélkül! A gombás körmöket, – ha a beteg anyagi lehetőségei megengedik – célszerű megfelelő, hatékony krémmel, tablettával kezeltetni.

E javaslatok betartásával 50–70%-kal csökkenthető a diabéteszesek lábának amputációja, ami rendkívüli eredmény (lenne) mind a cukorbetegek életminősége, mind a társadalom egésze szempontjából.

(A fontos részletekről olvasóink tájékozódhatnak Kempler professzor írásából)