A metabolikus (X) szindróma fogalmát először 1988-ban hozta be a szakmai köztudatba Reaven, aki egy sor kóros anyagcsere- és érrendszeri elváltozás között szoros ok-okozati kapcsolatot valószínűsített, és ezek hátterében a szervezet inzulinrezisztenciáját, illetve az egyidejűleg fennálló hiperinzulinémiát feltételezte. (Utóbb a metabolikus szindróma okaként eredetileg gyanított hiperinzulinémia szerepe a vizsgálatok tükrében megkérdőjeleződött, azonban az inzulinrezisztencia, mint érrendszeri kockázati tényező a mai napig nem vitatott.)

Figyelmet érdemel, hogy ez a koncepció jó 80 éve született, hiszen a svéd Kylin már az 1920-as években felfedezte a kapcsolatot a magas vérnyomás, a magas vércukorszint és a köszvény között. Később, 1947-ben Vague hívta fel a figyelmet a felső testi elhízási típus (férfias, hasra lokalizálódó zsírszövet) és az anyagcserezavarok, mindenekelőtt 2-es típusú diabétesz és a koszorúsér-betegségek szoros összefüggésére. Ezt a kapcsolatot 1967-ben megerősítette Crepaldi is. A metabolikus szindróma fogalma tehát az évtizedek során folyamatos változáson ment és jelenleg is megy keresztül.

A Nemzetközi Diabetes Szövetség (IDF) 2005-ben elfogadott új definíciója szerint, metabolikus szindrómája annak (az európai etnikumú személynek) van, akinek:

hasi zsírszövete felszaporodott, azaz ha férfi, haskörfogata meghaladja a 94, ha nő, a 80 centimétert, valamint esetében az alábbi elváltozások közül legalább további kettő még fellelhető:

• emelkedett (1,7 mmol/l feletti) triglicerid szint, illetve, ha ilyen elváltozás miatt gyógyszeres kezelésben részesül,
• csökkent (férfiaknál 1 mmol/l, nőknél 1,3 mmol/l alatti) HDL-koleszterinszint,
• emelkedett (130 Hgmm-es vagy e feletti) szisztolés, vagy emelkedett (85 Hgmm-es vagy e feletti) diasztolés vérnyomás, illetve korábban diagnosztizált hipertónia miatt kezelés alatt áll.

Emelkedett éhomi (5,6 mmol/l-es vagy e feletti) vércukor, vagy korábban diagnosztizált 2-es típusú diabétesz.
(A haskörfogat dél-ázsiaiakra és kínaiakra érvényes méretei /ffi, nő/: 90, ill. 80 cm, japánok esetében 85, ill. 90 cm).

Lehetséges, hogy az idézett meghatározás elnyeri az Egészségügyi Világszervezet jóváhagyását is. Mivel e definíció elsősorban a gyakorlati szempontokra helyezi a hangsúlyt, egyszerűségével megkönnyíti az egészségügyi alapellátás feladatait a veszélyeztetett népesség időbeni kiszűrésében és gyógykezelésének megkezdésében.

Ugyanakkor máris megindultak a viták az új definícióról. Például egy néhány hete megjelent közlemény azzal támadja a metabolikus szindróma ilyen meghatározását, hogy félrevezetheti a betegeket, mert olyan képzetet kelthet bennük, mintha egységes kórképpel állnának szemben. Mások viszont annak a véleményüknek adnak hangot, hogy itt csupán a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőiről van szó, és minden egyes kóros elemet egyedileg szükséges kezelni, mégpedig megfelelő agresszivitással és hatékonysággal. Hozzátesszük: a hazai szakemberek döntő többsége a konszenzuson alapuló terápiás elv és gyakorlat mellett elkötelezett.

< Előző		Következő >