Mérce, a minőségi élet

Az életkilátásainkat befolyásoló kérdés viszont az is, hogy megfelelően kihasználjuk-e a már rendelkezésünkre álló lehetőségeket? Például a világszerte terjedőben lévő diabétesz megfékezésének, a betegeket fenyegető szövődmények megelőzésének egyik kulcsa, hogy az érintettek képesek legyenek megteremteni és hosszú távon megőrizni kiegyensúlyozott anyagcsere-állapotukat.

Két évtizede ez még szinte megoldhatatlan feladat volt, hiszen a vércukormérés minden alkalommal időigényes, nehézkes laboratóriumi vizsgálatot igényelt. Forradalmi változást hozott a mindenki által egyszerűen kezelhető eszközök megjelenése és elterjedése, amelyek rendszeres használata – az életmódra és a gyógykezelésre vonatkozó előírások betartása mellett – a diabéteszesek számára alapkövetelmény.

A társadalombiztosítás – igaz, az ismert gazdasági okok miatt korlátozottan – ehhez igyekszik segítséget nyújtani. Az inzulinnal kezelt cukorbetegek hat évente jogosultak tb-támogatással új vércukormérő beszerzésére, és szintén kedvezményesen juthatnak hozzá a szükséges tesztcsíkokhoz. Nehezebb helyzetben van viszont a 2-es típusú diabéteszesek döntő többsége (létszámukat hazánkban legalább félmillióra becsülik), mert ők a számukra is nélkülözhetetlen vércukorszint-ellenőrzést csak „önerőből”, némi anyagi áldozattal oldhatják meg, amihez a biztosító egyelőre nem nyújt segítséget. A nem inzulinos diabéteszesek körében elsősorban a vércukormérő készülékeket gyártó és forgalmazó cégek rendszeresen meghirdetett kedvezményes akciói kínálnak megoldást. A sokat vitatott egészségpiaci verseny egyik előnyös következménye, hogy a vásárlók egyre kedvezőbb áron juthatnak hozzá a nagyon korszerű, minden szükséges felszerelést tartalmazó készletekhez és tesztcsíkokhoz. Az akciók során gyakorlatilag „támogatott áron” lehet a kellékeket beszerezni.

Különböző felmérések igazolják, hogy még mindig sok olyan cukorbeteg él közöttünk, aki nem használja ki kellő mértékben a kínálkozó lehetőségeket. Tegyük hozzá: sajnos! Csak az önmagáról (is) gondoskodó, az állapotának alakulására rendszeresen figyelő páciens részesülhet a gyorsan fejlődő orvostudomány előnyeiből. Korántsem véletlen, hogy a szakemberek egy ország egészségügyi hatékonyságának megítélésekor ma már nem csupán a lakosság várható életéveit, hanem – fontossági sorrendet állítva – egyre inkább a „minőségi” esztendőket veszik számításba, amelyek kiegyensúlyozott megéléséért a beteg is sokat tehet.