Gyógyítónk: Dr. Somogyi Anikó

Az antioxidánsok megvédenek

Miért mondják, hogy a 2-es típusú diabétesz egy rendkívül összetett betegség, metabolikus szindróma?
- Mert gyakran társul olyan más anyagcsere-elváltozásokkal, mint a magas vérzsírszint, a magas vérnyomás, az elhízás, a véralvadási tényezők zavara, és a húgysavanyagcsere problémák.

Egyre többet olvashatunk a népszerű orvosi, táplálkozási irodalomban az antioxidánsokról. Mi ezek szerepe az anyagcserében, és összefüggésben állnak-e a magas vérnyomással?
- Az érelmeszesedést a felnőtt kor késői szakaszára kialakuló kóros eltérésnek tartják, amelynek létrejöttét a hagyományosan ismert kockázati tényezők - dohányzás, magas vérnyomás, elhízás, 2-es típusú diabétesz - felgyorsítják. Az elmúlt évtizedben az érelmeszesedés új kockázataira derült fény. A szív és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezőiként ismerték el 1996-ban egy speciális vérzsír, az úgynevezett lipoprotein(a) emelkedett szintjét, az alvadási tényezők egy csoportjának eltéréseit, a szív bal kamrájának megnagyobbodását és az oxidatív stresszt. Az érelmeszesedés főleg 3 klinikai formában lép fel: érintheti a koszorúér artériáit, az alsó végtagok artériáit és a nyaki artériákat. A cukorbetegség növeli az érelmeszesedés mindhárom formájának előfordulását, és felgyorsítja azok kifejlődését.

Ennek mi húzódik meg a hátterében?
- A cukorbetegségben az érelmeszesedés felgyorsulásának pontos okát nem ismerjük. Valószínű, hogy szerepet játszik benne a magas vércukorszint, de az örökletes tényezők és a környezeti hatások is jelentősek. A környezeti tényezők káros következménye lehet, hogy a szervezetben úgynevezett oxidatív stressz alakul ki. Ennek kapcsán úgynevezett szabad gyökök szabadulnak fel. A szabad gyökök az emberi test rendes anyagcseréje során létrejövő anyagok, amelyek alacsony koncentrációban fontos szerepet játszanak a fiziológiás folyamatok szabályozásában. Bizonyos körülmények között - például tartós légszennyezettség, ultraibolya-sugárzás, betegségek, dohányzás hatására - a szabad gyökök termelődése fokozódhat. Ha az erősen reaktív, oxigén alapú gyökök kóros körülmények miatt "túltermelődnek", képesek minden sejtösszetevőben kémiai változásokat okozni; módosul a DNS, roncsolódnak a fehérjék és a lipidek, különböző betegségek, a koszorúér-elmeszesedés, a szívinfarktus, a daganatos megbetegedések táptalaja alakulhat ki.

A szabad gyökök ellen az antioxidáns vegyületek védenek. Azért játszanak nagyon fontos szerepet, mert képesek semlegesíteni a testszövetekben a szabad gyökök által okozott károsodásokat.

Melyek ezek az antioxidánsok?
- Tágabb értelemben antioxidánsnak hívunk minden olyan anyagot, amelynek jelenléte már kis koncentrációban is késlelteti vagy meggátolja egy anyag oxidációját. A plazmában található nem enzim természetű antioxidáns anyagok közül - viszonylag nagyobb koncentrációjuk miatt - az albumin, a húgysav és a bilirubin, valamint (jelentős gyökfogó kapacitásuk miatt) a vitaminok bizonyos csoportja fontos. A lipidoldékony A- és E-vitamin, valamint a vízoldékony C-vitamin ugyan a plazma antioxidáns kapacitásának kisebb hányadát teszi ki, de szerepe az oxidációs folyamatok elleni védelemben jobban ismert, és antioxidáns hatása valószínűleg élettanilag fontosabb, mint a kis molekulasúlyú antioxidánsoké.

Mit tehetünk, hogy elősegítsük szervezetünk védelmét az oxidatív stressz ellen?
- A megfelelő táplálkozás segítheti az antioxidáns védelmet. A-vitamin például többnyire a narancssárga ételekben található, mint a répa, a sütőtök, a sárgabarack vagy a dinnye. A C-vitamin fő forrása a narancs, a kivi, a csipkebogyó és a zöldségfélék, közülük is leginkább a zöldpaprika. E-vitamin a búzacsírában, általában a nyers növényi olajokban és a kemény héjú gyümölcsökben található. Kutatások szerint antioxidáns hatás tulajdonítható a húsnak, a halnak és a tejtermékeknek. A megfelelő életmód, egyfelől a túlhajszoltság kerülése, másfelől a lehetőleg szabad természetben végzett egészséges mozgás szintén kedvez a szervezet antioxidáns védelmének.

Dr. Somogyi Anikó 1973-ban szerzett diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Időközben belgyógyász, diabetológus és lipidológus szakképesítésre tett szert. Kandidátusi disszertációját 1989-ben a szabad gyökös reakciók témaköréből írta.
Tagja - többek között - az Európai Diabetes Társaságnak, a Nemzetközi Arteriosclerosis Társaságnak, a Magyar Belgyógyász, illetve a Szabad Gyök Kutató Társaságnak, vezetőségi tagja a Magyar Diabetes Társaságnak és a Magyar Arteriosclerosis Társaságnak.
Eddig 85 tudományos dolgozatot publikált, 11 orvosi könyv társszerzője, 2 szakfolyóirat szerkesztésében vesz részt.
Rendszeresen tart cukorbeteg-oktatást a SOTE II. számú Belklinikáján, minden hónap első szerdáján 13,30 órai kezdettel.