Tudnivalók a kombinációs kezelésről

Ez az állapot a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerekkel már nem javítható. Jól tudjuk, amennyiben a vércukorszintek tartósan kóros magas tartományban mozognak, erősen felgyorsul mind a kisér-, mind a nagyérbetegségek kifejlődésének üteme. Természetesen erre is van megoldás.

Első lépésként a tablettás kezelés folytatása mellett napi egyszeri – lefekvés előtti – inzulinadás bevezetése ajánlott. Az inzulin bármelyik lehet a kétfajta NPH készítmény közül. Alkalmazható ampullás inzulinnal és fecskendővel, vagy patronos inzulinnal és adagoló pennel. A kezdő adag 8–10 E lehet.

Ennek kapcsán két dolgot szükséges hangsúlyozni:

1. Az inzulin beadása – ha megfelelő technikával történik, amin a tű gyors beszúrását értjük – gyakorlatilag fájdalmatlan. Különösen érvényes ez a 30-31 G-s pen-tűkkel végzett inzulin beadásra.
2. Az inzulinkezelés bevezetését követően a cukorbeteg jogosulttá válik a vércukormérő készülék és a tesztcsíkok OEP támogatással, receptre történő beszerzésére.

Könnyen belátható, hogy nincs megalapozott érv az inzulinadás ellen. Semmiféle hátrányt nem tudunk említeni: a lefekvés előtti inzulinalkalmazás nem befolyásolja negatívan az életvitelt, nem tesz indokolttá a korábbitól eltérő diétát. Ha viszont az inzulin normalizálja a vércukorszintet, gyors közérzet- és erőnlétjavulás következik be. Előfordulhat, hogy mindezek ellenkezőjét sok beteg korábban nem élte át, mivel a magas vércukrok hónapok-évek hosszú során alakultak ki, és a szervezetre gyakorolt kedvezőtlen hatások így nem tudatosultak. Az éjjeli inzulinadás mellett 8–10 órán keresztül pihen a hasnyálmirigy, megszűnik a magas vércukorszintek ártó hatása, ezáltal a szigetsejtek képessé válnak bizonyos mértékű regenerációra és másnap jobban reagálnak a vércukorcsökkentő tablettákra.

További előny, hogy a rendszeres vércukor-ellenőrzés tükrében világossá válhat a diabéteszes számára a gyógyszerek, az étkezések, a fizikai aktivitás, sok esetben az idegesség vagy az átmeneti megbetegedések vércukorszintre gyakorolt hatása. Ettől kezdve többet tehet önmagáért, sokkal magabiztosabban, tudatosabban élhet. De miképp történhet mindez?

Az inzulinra állításhoz egyáltalán nem szükséges a kórházba befeküdni. Ma már nem csupán a diabetológiai szakrendelés orvosa, hanem a legtöbb háziorvos is képes a kezelést beállítani. Sokat segít, ha maga a beteg is tudja, mit kell tenni, mire kell figyelni, mire kell törekedni.

A kezdő inzulinadagot már említettük, ettől éjszakai rosszullét, hipoglikémia fellépte nem várható. A vércukrot kezdetben csupán naponta egyszer, reggelenként a felkelés után szükséges mérni. A cél az 5–7 mmol/l közötti éhomi vércukorszintek elérése. Ezért 3-4 naponta 2-2 E-gel emelni kell az inzulinadagot mindaddig, amíg a vércukorszint nem csökken 7 mmol/l alá. (Az NPH inzulin ehhez szükséges maximális adagja akár 30–40 E is lehet). Ezt követően egyik nap reggeli után, másik nap ebéd előtt, majd ebéd után, vacsora előtt stb. is mérni szükséges a vércukrot, de nem többször, mint naponta egyszer. Amennyiben napközben az étkezések előtti és az étkezések utáni vércukorszint nem emelkedett 9 mmol/l fölé, célunkat elértük és akár 3–5 éven keresztül is maradhat a beteg a napi egyszeri inzulinadagolásnál.