Nyári útravaló

Kezdjük egy aktualitással. Mindig gondoskodjunk bőrünk megfelelő védelméről, s ne feledjük, bizonyos gyógyszerek szedése esetén tilos napra menni. Az inzulinos cukorbeteg melegben számítson az alacsony vércukorral járó rosszullét veszélyére. Egyébként senkinek sem ajánlott 10–16 óra között kifeküdni a tűző napra, mert ez mostanában több ok miatt nagyon veszélyes lehet. Árnyékban is lehet barnulni, s a legújabb orvosi vélemények szerint a D-vitamin képzéséhez nincs szükség rendszeres napozásra.

Intenzív mozgás esetén az érintettek mindig gondoljanak a napi inzulinadagjuk korrekciójára, csökkentésére, ahogy ezt kezelőorvosukkal előzetesen megbeszélték. Alkalomszerű sportolásnál gondot – akár nem várt hipoglikémiát – okozhat az inzulinbeadás helyének intenzív mozgatása. Sportolás és fürdőzés előtt a diabéteszes mindig ellenőrizze vércukorértékét. 14 mmol/l felett tilos a komolyabb mozgás.

Ha eddig nem „mediterrán stílusban” étkezetünk, itt az ideje elkezdeni! Nyáron ez könnyebb, hiszen a nagy melegben az étvágy csökken, és viszonylag elérhető áron áll rendelkezésre a gazdag zöldségválaszték. A mediterrán étrend könnyen bevezethető és betartható. Néhány alapelv megszívlelésével sokat tehetünk a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzéséért.

Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt, salátát. A cukorbetegek mindig vegyék figyelembe a glikémiás index nagyságát, csak mértékkel egyenek cseresznyét, sárgabarackot, sárgadinnyét, szilvát, szőlőt, banánt. Amennyiben mégis elcsábulnának, az étkezés után 1,5 órával célszerű ellenőrizni a vércukoremelő hatást. A főétkezésekhez teljes kiőrlésű, rostokban gazdag kenyeret válasszunk, lehetőleg együnk sok halat, használjunk olívaolajat. Naponta ötször, kis adagokban étkezzünk, nyugodtan, nem kapkodva, kényelmes körülmények között. Este, lefekvés előtt már nem ajánlatos enni.

Mindenki számára nagyon fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, mert a nagy melegben a verejtékkel sok vizet és ásványi sót veszítünk. A csapvíz nem alkalmas a tartós folyadékpótlásra, a természetes ásványvizek viszont megfelelő mennyiségben tartalmaznak ásványi sókat. Ezek ideálisak a folyadékpótlásra, és nincs kalóriatartalmuk.

A nyaralást megkeserítheti a hányás és a hasmenés, amelyet többnyire valamilyen baktérium, vagy vírusfertőzés okoz. Ismert az „utazók hasmenése” elnevezésű betegség, amely az egyes országokban tapasztalható nem megfelelő higiénés viszonyok következménye. A csecsemők, kisgyermekek, és idős emberek folyadékháztartása nagyon labilis, ezért hányás, akut hasmenés esetén náluk gyors kiszáradás léphet fel. Ennek jelei a szomjúságérzet, a csökkenő vizeletmennyiség, a sötét színű vizelet, az aláárkolt szemek, a szédülés és a zavartság. Az ilyenkor ajánlott házi terápia a folyadékpótlás és a diéta.

Feltétlenül forduljunk orvoshoz, ha a rendellenes állapot 3 napnál tovább tart, a széklet fekete vagy véres, görcsös hasi fájdalmak, 39 fok feletti láz, a kiszáradás tünetei jelentkeznek. Ezért is javasolt külföldi utazáshoz a betegség- és balesetbiztosítás megkötése, mert ennek hiányában nagyon kellemetlen és komoly anyagi veszteséggel járó helyzetbe kerülhet valaki.

A nyári szabadságok alatt – tegyük hozzá – és az év minden napján megszívlelendők Mátyus István orvosdoktor közel 250 éve született, ma is aktuális sorai:

„Amennyivel szebb, hasznosabb és dicsőségesebb dolog volna az embernek egész életében jó egészségben maradni, annyival kén inkább szorgalmatoskodni kinek-kinek az egészséget megtartó jó diétáról, vagy életnek módjáról, mintsem a nyavalyák orvosolgatásáról. Csuda dolog! E világnak nagy része, kíválva pedig e mi nemzetünk, mégis éppen ellenkező módon cselekszik. Mikor jó egészségünk vagyon, úgy élünk, mintha nyavalya sem volna e világon, ha lebetegszünk, sírunk-rívunk, fűhöz-fához ragaszkodunk, hogy meggyógyulhassunk, de ha meggyógyulhatunk, mitől jött volna ránk a nyavalya, és hogy lehetne azt másszor elkerülni, arról oly módon senki nem is gondolkodik.”