Híres cukorbetegek

A sorozatunkban már eddig bemutatott világ- vagy országos hírű személyiségek példája rácáfol arra a kishitűségre, miszerint, akit ezzel a betegséggel sújtott a sors, az legjobb, ha „csigaházába” visszahúzódva lehetőleg csekély fizikai-szellemi megerőltetéssel járó elfoglaltságot keres magának, és kizárólag cukoregyensúlya fenntartásával törődik. Más kérdés, hogy sokan rejtegetik, szégyenlik ezt az állapotot, másodrendűnek érzik magukat miatta. Annyiban talán érthető az óvatosság, hogy léteznek munkahelyek, ahol valóban negatív megkülönböztetéssel kezelik – jogellenesen – a cukorbeteg alkalmazottakat, holott nemcsak a szellemi, de a kimondottan nehéz fizikai erőkifejtésben sem akadály a diabétesz azok számára, akik nem tekintik annak.

Szeretnénk hivatkozni kard Európa- és világbajnokunk, Ferjancsik Domonkos példájára, akinek sportkarrierjét nem törte meg a diabétesz. Nála is nehezebb, fizikailag kimerítő, állóképesség szempontjából a szervezetet igencsak megterhelő sportágban lett magyar- és főiskolai világbajnok a kajakozó Faludy András. Rajtuk kívül szerepelt oldalainkon maratonfutó és kerékpározó sportoló is, bizonyítva, hogy a korszerű inzulinkészítmények és adagolótollak jóvoltából, a helyesen beállított cukoregyensúllyal bármilyen teljesítmény elérhető. A sportolókkal – akik általában nem tagadják egészségi problémáikat – ellentétben a politikusok, államférfiak szeretik mindenkor „makkegészségesnek” feltüntetni magukat. Pedig a Napkirály, XIV. Lajostól kezdve, a Sztálint leleplező szovjet pártvezéren, Nyikita Szergejevics Hruscsovon át az ezredfordulón diabéteszes szövődményekben elhunyt Bettino Craxi olasz politikusig rengeteg világhíresség küszködött a cukorbetegséggel.

A jelenlegi magyar politikai elit számos tagjáról tudja, sejti a közvélemény – Budapesten mi maradhat titokban? – akár a bal- akár a jobboldali térfélen, hogy a diabétesz nem akadályozza (vagy nem az akadályozta) pályafutásukat. Részükről azonban mély a hallgatás, a tagadás, ezért mi sem számolhatunk be róluk, ha nem akarunk személyiségjogi perekbe keveredni.  Bár akad kivétel, sokkalta nyitottabbak az ismert művészek, különösképp a zenei élet kiválóságai. Népszerűségüket felhasználják arra, hogy a diabétesz szövődményei elleni eredményes küzdelem zászlóvivői legyenek. Nem titkolja cukorbeteg voltát például a több nemzedék zenei ízlését formáló Somló Tamás, a kiváló zeneszerző-szerkesztő Victor Máté vagy a koncertek hölgylátogatóinak kedvence, Hevesi Tamás. Apropó hölgyek: ma már a diabétesz nem jelenti azt, hogy a férfibetegeknek le kell mondaniuk a szebbik nemhez fűződő intim kapcsolatokról. Létezik pirula, amely akár 24 órán át ébren tartja az aktivitást.

Egyébként, hogy a cukorbetegség semmilyen téren nem kizáró ok, idézzünk fel két világhírességet, akik nemcsak filmcsillagként nyerték el a nézők millióinak bámulatát, hanem a maguk korának koronázatlan szexkirálynőivé is váltak. Halle Berry, a ragyogó szépségű Oscar-díjas színésznő, egykori Bond-lány és Miss Universe egy forgatáson esett össze, így derült fény betegségére. A világ legszebb emberei közé (már kétszer) választott afro-amerikai hölgy nem titkolja, hogy eleinte pánikba esett, ma már azonban folyamatosan és eredményesen képes karbantartani cukoregyensúlyát. Ugyancsak diabéteszes volt dédapáink moziideálja, a némafilmek sex appeales sztárja, az 1893-ban született, és hosszú kort megért, 1980-ban elhunyt Mae West.

A felsoroltak személyes példát mutattak abban, hogy az ember sikeressége – az élet legkülönbözőbb területein – nem múlhat csupán egészségi adottságain. Az akaraterő, az önmagába vetett hit és persze a korszerű terápiás megoldások alkalmazása legyűri a nyomasztó betegségtudatot.