Ki, mit, mikor, hogyan?

A nagyon sokrétű teendők megoszlanak az önmagát kezelő beteg és az őt gondozó egészségügyi csapat (orvos, nővér, dietetikus, asszisztens), valamint az ellátást segítő társszakmák képviselői, a szemész, a laboratóriumi dolgozók, a gyógyszerész vagy akár az egészségbiztosítási ügyintézők között. Különösebb részletezés nélkül vegyük sorra, melyek azok a tennivalók, amelyekre elsősorban önmagának a cukorbetegnek kell figyelemmel lennie és melyek az egészségügyi dolgozók feladatai, kötelességei a diabéteszes gondozás keretében.

Az utóbbiakat azért kell ismerniük a gondozottaknak, sőt még a hozzátartozóiknak is, mert ha bárki netán mulasztást követne el, az ebből származó hátrány mindenképpen a cukorbeteget érinti és terheli, az ő állapotát, életkilátásait rontja.  Az Európa-szerte és Magyarországon is elfogadott korszerű álláspont szerint a diabéteszesnek joga van az adott (gazdasági, egészségügyi, szociális stb.) körülmények között a számára legjobb ellátást igényelni és ennek esetleges hiányosságait számon kérni, a hiba korrekcióját megkövetelni.

A cukorbeteg legfontosabb feladatai:

Minden tőle telhetőt megtenni a helyes életvitel érdekében, azaz

• rendszeresen, lehetőleg napi 4-6 alkalommal étkezni
• a számára kívánatos energiatartalmú étrendhez tartani magát, 
• az étrenden belül alkalmazni a helyes szénhidrát-fehérje-zsír arányokat,
• naponta vagy legalább heti 4-5 alkalommal beiktatni életrendjébe 30-40 perces fizikai aktivitást,
• előírás szerint szedni a vércukorcsökkentő és egyéb szükséges gyógyszereket, illetve megfelelő időben és pontosan adagolni az inzulint,
• a számára szükséges rendszerességgel és módon elvégezni az anyagcsere ellenőrzést a vizeletcukor vagy a vércukor megfelelő gyakoriságú mérésével,
• ha magas a vérnyomása, ezt a szükséges időközönként ellenőrizni,
• naponta megvizsgálni lába állapotát és tartani magát a szakszerű lábápolás előírásaihoz,
• minden lehetőséggel élve elsajátítani a diabétesszel kapcsolatos, a beteg állapotának egyensúlyban tartásához szükséges ismereteket és készségeket. Vagyis tájékozódni az ismeretszerzés lehetőségeiről a gondozó orvosnál, a cukorbeteg-szervezeteknél, rendszeresen tanulmányozni a cukorbeteg-magazinokat, és az országszerte elérhető, minden körülményre felvilágosítást nyújtó füzeteket, könyveket, illetve a felmerülő problémákat,  kérdéseket a beteget gondozó csapat tagjaival megbeszélni,
• a megegyezés szerinti gyakorisággal (hetente, kéthetente, majd havonta-kéthavonta, de legalább negyedévente) felkeresni orvosát.

Számon tartani és lebonyolítani az egészsége megőrzése, diabétesze karbantartása érdekében szükséges ellenőrző vizsgálatokat, amelyek elvégzése a beteget ellátó csapat feladata.

A cukorbeteget gondozó csapat feladatai (a teljes körű diabétesz ellátás keretében):

A diabétesz felismerésekor, illetve a beteg első megjelenésekor:

• Teljes körű fizikális vizsgálat, amely felöleli a testsúly, a vérnyomás mérését, a láb vizsgálatát, (talp, deformitások, gombásodás, bokaartériák tapintása, neuropátia ellenőrzése hangvillával), az EKG elkészítését.
• A szemfenék (gyakorlott szemész általi) vizsgálata, tágított pupillák mellett.
• Laboratóriumi vizsgálatok, azaz vércukor éhomra és étkezés után, szérum összkoleszterin, HDL- koleszterin, triglicerid, kreatinin, vizelet cukor, aceton, üledék, kvantitatív albuminürítés (a mikroalbuminuria időbeni kiszűrésére), HbA1c.
• A betegoktatás megkezdése.
• Diétás tanácsadás.
• Ha aktuális, az orális antidiabetikumok helyes alkalmazásának elmagyarázása.
• A vércukor önellenőrzés megtanítása.
• Az (esetenként szükségessé váló) inzulinterápia beállítása, az injekciózási technika megtanítása.

Minden betegvizit alkalmával:

• A személyre szabott oktatás folytatása.
• Testsúlymérés
• Vérnyomásmérés.
• Éhomi és étkezés utáni vércukormérés, önellenőrzést végző betegnél a kezelési napló alapján az anyagcsere vezetés megbeszélése.

Évente:

• Teljes körű vizsgálat (mint az első alkalommal), különös tekintettel a láb vizsgálatára, valamint a hangvillateszt elvégzésére.
• Szemfenék-ellenőrzés (minimum évente).
• Teljes körű laboratóriumi vizsgálatok (mint az első alkalommal).
• A kezelés áttekintése és szükség szerinti módosítása, az önellenőrzési technika kontrollja.

A HbA1c meghatározása 1-es típusú és inzulinnal kezelt 2-es típusú betegeknél évente legalább 4 alkalommal, egyéb esetekben évi legalább 2 alkalommal javasolt.

A szérum lipidek vizsgálata általában évente egy alkalommal szükséges. Emelkedett vérzsírszintű és/ vagy vérzsírcsökkentő kezelésben részesülő betegeknél ennél gyakoribb vizsgálat válhat indokolttá.

A rövid áttekintésből is nyilvánvaló, hogy a cukorbetegek gondozása nagyon bonyolult és sokrétű feladat, amely csak akkor érheti el célját, ha valóban színvonalas és teljes körű. Hogy ez minél több hazai cukorbeteg esetében a gyakorlatban megvalósuljon, azért a diabéteszes és az ellátást végző csapat tagjai egyaránt sokat tehetnek, s egyben felelősséggel tartoznak.