Az első vitaminforradalom az 1930-40-es években zajlott a vitaminok felfedezésével és a vitaminhiányos betegségek felismerésével. A második vitaminforradalom napjainkra jellemző. Például kiderült, hogy megfelelő fajtájú és mennyiségű vitamin fogyasztásával olyan betegségeket kerülhetünk el, mint az influenza vagy a rák.

Felmerül a kérdés: mikor fontos a táplálékkal bevitt természetes vitaminokon felül, kiegészítő formában is vitaminokat fogyasztani. Ilyen helyzet adódhat elsősorban a kiegyensúlyozatlan, egyoldalú táplálkozás során, fogyókúra, fizikai túlterhelés esetén, stresszhelyzetekben vagy fertőzéses járványok idején. Amikor elengedő friss zöldséget, gyümölcsöt eszünk, korszerűen és jól táplálkozunk, akkor nincs szükség emelt mennyiségu vitamin fogyasztására. Azért sem, mert bizonyos vitaminok túlzott mennyiségben ártalmasak lehetnek.

Újabban az antioxidánsok fogalmával is megismerkedtünk. Három testőrként is emlegetik őket, mert három vitamin tartozik az antioxidánsok közé: a C, az E, és az A (karotin). Az ásványi anyagok közül a szelénnek is hasonló a szerepe, mint az antioxidánsoké. Ezek lényege, hogy megvédik a szervezetet az oxidációs folyamatoktól. Ha ezt nem teszik, az oxidáció következtében romlik a sejthártya és károsodhat a sejt genetikai állománya, ami gyorsítja az öregedést, sőt része lehet a rákos folyamatok kialakulásában. Az oxidációs folyamatokat sietteti a dohányzás és a stressz. Ezt a káros oxidációt gátolják az antioxidánsok. Ezért javasolják például a dohányosoknak a fokozott C-vitamin-fogyasztást.

A vitaminok fő csoportjai

 

Vízben oldódók

(ezeket szervezetünk nem képes raktározni)

C-vitamin, más néven aszkorbinsav. Főleg a vas felszívódásához, és a szervezet immunrendszerének (antioxidáns szerep) erősítéséhez van rá szükségünk. Hiánya fáradékonyságot, súlyosabb esetben skorbutot okoz, végtagfájdalmak jelentkezhetnek. Túlzott fogyasztása pedig hasi görcsöket, hasmenést, vizeletbőséget, vesekőképződést okozhat. Dohányosoknak 100 mg, fertőző betegségben szenvedőknek 250-300 mg, rákos betegeknek 1000 mg lehet a napi adag. Legjobb forrásai: a zöldpaprika, a zöldpetrezselyem, a karalábé, a kivi és a savanyúkáposzta, amely 10 dekánként 100 mg C-vitamint tartalmaz.

B1-vitamin, más néven tiamin. Maximális napi mennyisége 2,5-10 mg. Ez a vitamin a szellemi teljesítményhez, az idegek, az izmok, a szív jó működéséhez és a szénhidrátok feldolgozásához szükséges. Hiányában kialakulhat a beri-beri nevű betegség. Túladagolása esetén ugyan kiürül a szervezetünkből, de ilyen esetben esetleg allergiás tüneteket, herpeszt okozhat. Természetes forrása az élesztő, a barna kenyerek, és a barna rizs.

B2-vitamin, más néven riboflavin. Szükség van rá a növekedéshez, a bőr, köröm, száj, ajak épségéhez, a látáshoz. Hiányában a száj kipállik, túladagolása általában nem veszélyes, ritkán viszketést, zsibbadást okozhat. Forrása a máj, a tej, az élesztő, a hal, a tojás.

B6-vitamin, más néven piridoxin. Maximálisan 60-120 mg/nap lehet az adagja. Fontos szerepet játszik a fehérje- és a zsíranyagcserében, gátolja az öregedést, a görcsöket, vizelethajtó hatása is van. Hiányában vérszegénység lép fel, túladagolása pedig toxikus tüneteket okozhat. Megtalálható az élesztőben, a májban, és a búzakorpában.

B12-vitamin, más néven kobalamin. Napi átlagos adagja 3 µg. Szükség van rá a vérképzéshez, az ingerlékenység csökkentéséhez, az emlékezőképességhez, az egyensúlyozáshoz. Hiányában vészes vérszegénység lép fel. Túladagolása nem okoz mérgezést. A legtöbb B12-vitamin a májban, a tojásban, a húsban, tejben, tehát csak az állati eredetű élelmiszerekben van.

Folsav. Nagyon fontos a szerepe a terhességben, mert magzatvédő tulajdonságú. Szükség van rá a sejtosztódáshoz és a vörösvértestképzéshez. Késlelteti a haj őszülését is. Hiánya vérszegénységet okoz. Túladagolása toxikus (mérgezési) tünetekkel jár. Legtöbb folsavat a májban, a zöld növényekben, a gombában és a barnakenyérben találunk.

Zsírban oldódók

(ezeket szervezetünk képes raktározni)

A-vitamin Előanyaga a béta karotin. Felelős a bőrünk épségéért, az úgynevezett látóbíbor képzésében. Hiányában farkasvakság lép fel, amikor szürkületben, sötétben leromlik a látás. Főleg a margarinokban juthatunk hozzá, ugyanis ezeket gyakran dúsítják A-vitaminnal. A májban is sok van belőle, és bőségesen található a vajban, a sajtokban is. Az A-vitamin túladagolásakor fejfájás, szédülés, hajhullás előfordulhat.

D-vitamin Előanyagaiból a bőrünk alatt képződik a napsugarak hatására. Elősegíti a bélből a kálcium és a foszfor felszívódását, közvetlen szerepe a csontképzésben van. Hiánya az angolkór nevű betegséget okozza, amikor nem épül be kellő mennyiségű kálcium, és csontlágyulás jön létre. Túladagolás esetén vesekőképződés és a lágy szövetek elmeszesedése lehetséges. Előanyagforrásai: tej, tojás, csukamájolaj, máj. Gyakran D-vitaminnal dúsítják a margarinokat.

E-vitamin Teljesen ugyan még nem ismert az élettani szerepe, de az bizonyos, hogy antioxidáns-hatása segíti az immunrendszert. Hiánya sejtfalkárosodást okoz, túladagolás esetén nem toxikus. Az E-vitamin olajos magvakban, növényi olajokban margarinokban található nagyobb mennyiségben.

K-vitamin Fontos szerepet játszik a véralvadásban, tehát a vérzések, például az orrvérzés megállításában. Hiánya hozzájárulhat a vastagbélgyulladás kialakulásához. Tartós antibiotikumszedés esetén szükségessé válhat a K-vitamin pótlása. Forrásai: a joghurt, a tojás, a máj, a zöldségfélék közül a brokkoli, a zöldsaláta és a káposzta.

< Előző		Következő >