Dr. Vándorfi Győző

A készítmények különösen a 2-es típusú cukorbetegek esetében hasznosak a vérnyomás megfelelő értéken tartásán túl a keringési rendszert károsító szövődmények, az agyi katasztrófák, illetve a szívinfarktus megelőzésében.  Ön a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház Belgyógyászati és Megyei Diabétesz Centrumának vezető főorvosa. Mi a szerepe a centrumnak a térség betegellátásában?
– Voltaképpen egy komplex ellátást biztosító intézmény, nem kizárólag diabéteszesekkel foglalkozunk, hanem a teljes belgyógyászati diagnosztika, illetve terápia részeként kerülnek hozzánk a cukorbetegek. A megyeszékhely és a környező települések lakosságát kezeljük, évente mintegy 12 ezer alkalommal fordulnak meg nálunk betegek, akiket négy orvos, szaknővérek és dietetikus lát el. Ha ideggyógyászati vagy szemészeti jellegű a probléma, akkor a szakrendelésre irányítjuk a beteget és folyamatosan konzultálunk annak orvosával.

A diabéteszesek kezelését hogyan képes ellátni ez a kis létszámú gárda?
– Hozzáteszem, hogy intézményünkön kívül még négy diabétesz-szakrendelő működik a megyében: Pápán, Tapolcán, Várpalotán és Sümegen, mely utóbbi a mi kihelyezett részlegünk. Emellett számos cukorbetegről közvetlenül a családorvosok gondoskodnak. A mi szerepünk arra is irányul, hogy a háziorvosok továbbképzését megszervezzük, őket a diabéteszkezelés legújabb eredményeivel megismertessük, illetve kicseréljük egymás tapasztalatait. Kezdeményezésünkre a Magyar Diabétesz Társaságon belül – más-más városban – évente megrendezzük az úgynevezett Dunántúli Diabétesz Hétvégét.

Mindez elég a diabéteszesek állapotának megnyugtató karbantartásához?
– Természetesen nem elég. Kiemelkedően fontosnak tartom a betegek tudatos öntevékenységét. Anélkül – már csak a betegek nagy számához mért szerény orvosi kapacitás miatt is – nem lehetne megnyugtató eredményeket elérni. A diabétesz olyan krónikus betegség – vagy állapot –, amely egy életen át folyamatos figyelmet és állandó kezelést igényel. Egy tapasztalt beteg már szinte pontosabban tudja, hogy például miképp kell beosztani az étrendjét vagy meghatározni az inzulin adagolását, mint a kívülálló, még ha egészségügyi szakképesítése van is. Ezért lényeges a betegek felvilágosítása, oktatása és felkészítése önmaguk ellátására. Ebben a megyei centrum orvosainak, a szaknővéreknek és a diétás nővérnek is jelentős szerepe van. Az öszszejövetelek szervezésében, a betegek mozgósításában pedig a diabéteszes civil szervezeteknek, a MACOSZ-nak, az egyesületeknek, a kluboknak van feladatuk.

Ki finanszírozza mindezt?
– A betegoktatásra mindmáig a társadalombiztosítástól egy vasat sem kaptunk, holott a tb-nek – és persze az egész magyar társadalomnak – az érdeke, hogy kevesebb legyen a költséges kezelést igénylő, súlyos szövődmény. A legújabb információk szerint a MDT intervenciói nyomán kedvező elmozdulás várható a tb-finanszírozás ügyében. Megjegyzem, az intézeti diétás tanácsadásért például 40 forint jár, ami összevetve egy szerelő vagy fodrász díjazásával elég megalázó összeg. 

Dr. Vándorfi Győző 1972-ben végzett a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Belgyógyász szakképesítését az 1. számú Belgyógyászati Klinikán szerezte, ahol olyan kiválóságoktól tanulhatott, mint Magyar Imre vagy Tamás Gyula professzorok. Tanulmányainak befejeztével  visszatért szülővárosába, Veszprémbe, azóta is ott él és dolgozik. A 70-es évek végétől fordult érdeklődése a belgyógyászaton belül a cukorbetegség felé, amelyről akkoriban még jóval kevesebbet tudtak az orvosok, mint ma. Mesterének vallja Fövényi Józsefet is, akitől azt a szemléletet vette át, hogy elképzelhetetlen a megfelelő kezelés a diabéteszesek közreműködése nélkül. Éppen ez a körülmény jelentett számára kihívást, hogy diabéteszes betegeit minél eredményesebben tudja kezelni. {mos_ri:7}