Dr. Baranyi Éva

„Hozzánk tulipiros hajú popsztárjelölt is jöhet”

Az Országos Gyógyintézeti Központnak időnként változott az elnevezése, ám ha csak annyit mondunk: Szabolcs utca – mindenki tudja, miről van szó. Itt beszélgettünk Baranyi Éva docenssel, a Diabetológiai Központi Szakrendelés főorvosával, aki elmondta, az intézet révén ennek az országos hatókörű ambulanciának olyan interdiszciplináris – több orvosi szakterületre kiterjedő – háttere van, amely lehetővé teszi a betegek teljes körű ellátását, akár belgyógyászati, szív- és érrendszeri, szemészeti, idegbántalmakkal kapcsolatos vagy szülészeti problémáról van szó.

Hallhatnánk példát, a központi szakrendelő sajátos feladataira?
– A 18. életévüket betöltött, a gyermekgyógyászatból kinőtt, már fogamzó képes, de még nem teljesen felnőtt számba vett fiatalok valahogy kiesnek a szervezett egészségügyi, illetve diabéteszellátás látóköréből. Hozzánk nyugodtan eljöhet problémáival – és el is jön persze – mondjuk egy tulipiros hajú, testékszerekkel dekorált, valamilyen popegyüttesben ténykedő ifjú hölgy vagy úr.

A tinédzser- és felnőttkor határán lévők számára miért fontos a speciális ellátás?
– Mert ilyenkor még minden változóban van. Az ifjú cukorbetegek anyagcseréje labilis lehet, nehezebben beállítható, mint az idősebbeké. Fontos pácienseink a gyermeket tervező vagy már váró diabéteszes nők is. Közöttük két alapvető típust kell megkülönböztetnünk: egyrészt azokat, akik nem   szándékoznak lemondani az anyaság örömeiről és szülni akarnak, másrészt  az eredetileg  egészséges asszonyokat, akiknél állapotos korukban lépett fel a terhességi diabétesz.

Az utóbbiaknál mi az oka a cukorbetegség kifejlődésének és milyen tünetek jelentkeznek?
– A  terhesség során inzulinrezisztencia fejlődik ki, ilyenkor a szervezet sejtjei csak csökkent mértékben képesek reagálni az inzulinra. Normális esetben a hasnyálmirigy fokozott inzulinelválasztással pótolja a hiányt.  A terhesek három-öt százalékánál azonban a hasnyálmirigy nem képes a megnövekedett inzulinigény fedezésére, ilyenkor alakul ki a terhességi diabétesz. Ez azért veszélyes, mert panaszt úgyszólván nem okoz, viszont – felismerés és kezelés híján – mind az anyára, mind a magzatra káros. Az anya vércukor-emelkedése ugyanis a magzatban fokozott inzulinelválasztást vált ki, amely magzati túlnövekedést okoz, viszonylagos éretlenség mellett.  
Akiknek a családjában előfordult cukorbetegség, túlsúlyosak, volt spontán vetélésük vagy négy kilónál súlyosabb gyermeket szültek, azoknál nagyobb a rizikó a terhességi diabéteszre. Legkésőbb a terhesség 24–28-ik hetében mindenkinél indokolt a szűrővizsgálat.

Akiknél viszont felmerül az  említett kockázati tényező, azoknál már a terhesség első felében ajánlatos vércukorszintet mérni. Ha idejében felismerik, a terhességi diabéteszt jól lehet kezelni.  Nálunk olyan munkacsoport gondozza a kismamákat, amelynek minden feltétel rendelkezésére áll az eredményes kezeléshez, az esetleges szövődmények megelőzéséhez. Tehát a diabetológiában és a cukorbeteg terhesek ellátásában járatos belgyógyász, szülész, újszülöttgyógyász, kardiológus, szemész és természetesen dietetikus, illetve diabétesz-szaknővér működik együtt.  Hozzátenném, hogy a diéta mellett inzulinkezelés is szükséges lehet. A tabletták szedése ellenjavallt, mivel ezek károsak lehetnek a születendő gyermekre. Szülés után az édesanya anyagcserehelyzete jelentősen javul. Mindig fönnáll azonban a kockázata egy későbbi, 2-es típusú diabétesz kialakulásának, ezért  panaszmentesség esetén is szükséges fél-egyévente az ellenőrző vizsgálat.

Milyenek az esélyei azoknak, akik cukorbetegként vállalkoznak gyermekszülésre?
– Gondos felkészüléssel, megfelelő orvosi ellenőrzés mellett a rendellenességek általában elkerülhetők. Ilyen esetben a diabéteszes kismamák terhességének kimenetele nem különbözik a teljesen egészséges nőkétől. Fontos azonban, hogy a különleges gondozás esetükben már a fogamzásképes életkortól megkezdődjön. Így lehet elkerülni azokat a veszélyeket, amelyek a gondos odafigyelés hiányában a diabéteszes kismamákra és az újszülöttre egyaránt leselkednek. A nem kellően karbantartott cukoranyagcsere súlyos érszövődményekhez vezethet, egyebek között a szem retinájának károsodásához. Ugyancsak előfordulhatnak a magzatnál fejlődési rendellenességek. A cél, hogy az anya az elérhető optimális egészségi állapotban készüljön fel a  terhességre, és a fogamzás „előre tervezetten” következzék be. Ma már a cukorbeteg nők többsége vállalja  és az említett feltételekkel bizton vállalhatja is a terhességet.

Sokakat megtéveszt, hogy a cukorbetegség eleinte nem okoz panaszokat, ezért számos diabéteszes eléggé fegyelmezetlen, nem tartja be a diétát és nem fogadja meg az életmódra vonatkozó  tanácsokat.  S ha mégis, akkor az esetleg szükségessé váló napi többszöri injekciózástól végképp visszariad. Nem okoz ez gondot?
– Mivel a kismamák az egészséges gyermek utáni vágy miatt nagyon erősen motiváltak, sokkal fegyelmezettebbek, pontosabban betartják az orvosi utasításokat, mint bárki más.

Az utolsó kérdés: ha eleve diabéteszes az édesanya, mekkora a kockázat, hogy cukorbeteg lesz a gyermeke?
– Ha az anya 1-es típusú diabéteszben szenved, mindössze 3–5 százalék a valószínűsége, hogy az újszülött örökli a betegséget. Valamivel nagyobb, 7–8 százalékos a rizikó az apa cukorbetegsége esetében. Ha viszont mindkét szülő diabéteszes, már 20 százalék feletti a valószínűség, hogy gyermekük is cukorbeteggé válik.

Dr. Baranyi Éva 1969-ben szerzett orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Első munkahelyén, az I. számú Belgyógyászati Klinikán Magyar Imre professzor munkacsoportjának tagjaként dolgozott, majd Tamás Gyula professzor irányításával foglalkozott a diabéteszes terhességgel. 1984 óta az orvostudományok kandidátusa, a belgyógyászat mellett szakterületei közé tartoznak a diabétesz kórélettani, valamint klinikai vonatkozásai, különös tekintettel a diabétesszel társuló terhességre. Jelenleg az Országos Gyógyintézeti Központ Diabetológiai Központi Szakrendelésének vezetője és a Semmelweis Egyetem ÁOK. II. számú Kardiológiai Tanszék docense. {mos_ri:7}