Dr. Blatniczky lászló

„Kockázatos tehéntejjel táplálni a csecsemőt”

Dr. Blatniczky Lászlót, a kórház főigazgató főorvosát arról kérdezzük, mi az oka, hogy egyre több a cukorbeteg kisgyermek és fiatal.
– Az utóbbi húsz esztendő alatt másfél-kétszeresére nőtt az 1-es típusú cukorbeteg gyerekek száma Magyarországon. Ugyanakkor ez a növekedés az elmúlt 2-3 évben megtorpant, azonos szinten maradt. Országos regiszter – amelybe minden friss megbetegedést bejelentenek – tartja nyilván a betegség előfordulását életkorok, nemek, földrajzi és szezonális eltérések szerint. Az adatok alapján elmondható, hogy Magyarországon százezer hasonló korú lakosra évente kilenc-tíz új diabéteszes megbetegedés esik a 18. életév alattiak körében.

Miképp aránylik ez a hasonló európai számokhoz?
– Nagyjából beleilleszkedünk a közép-európai sávba. Érdekes, hogy minél északabbra megyünk, annál gyakoribb a gyermekkori cukorbetegség és minél délebbre haladunk a kontinensen, annál ritkább. A skandináv államokban például 23–25 a százezer lakosra jutó új eset.

Mi ennek a magyarázata, egyáltalán mire vezethető vissza az 1-es típusú diabétesz fokozott gyakorisága a gyerekeknél?
– Az északi sűrű előfordulás pontos magyarázata még további kutatások tárgya. Vélhetően szerepe van benne a közép- és dél-európai keveredett népességtől eltérő, zártabb társadalomban felhalmozódott genetikai hajlamnak. Nyilván társulnak hozzá egyéb befolyások is, ami a földrajzi környezettel, az életmóddal, az étkezési szokásokkal kapcsolatos. Önmagában az öröklődés még nem magyarázat, a kis betegek 8–10 százalékánál mutatható csak ki a felmenők cukorbetegsége. Az immunrendszert gyengítő környezeti ártalmak is felelősek a betegség terjedéséért. Elég, ha a levegő szenynyezettségére, a nitrátos vízre vagy a feldolgozás során az élelmiszerekbe kerülő károsító anyagokra gondolunk. Egyértelmű tapasztalat, hogy a rövid ideig szoptatott, korán tehéntejjel vagy akár ilyen alapú tápszerrel táplált csecsemők hajlamosabbak a cukorbetegségre. Ennek élettani magyarázatát is ismerjük: a tehéntej eredetű albumin ugyanis az érpályába kerülve többszöri áttéttel módosítja az inzulintermelő bétasejtek szerkezetét.

Megállítható, esetleg visszafordítható-e a vázolt tendencia?
– A távlatot a megelőzés jelenti. Egyelőre az 1-es típusú diabéteszben szenvedők hozzátartozóinak szűrése a feladat. Bizonyos markerek, antitestek már előre képesek jelezni, hogy az autoimmun folyamatok – amelyek a szervezetben kiváltják az 1-es típusú cukorbetegséget – beindultak. A kutatások világszerte olyan eljárások, készítmények kifejlesztését célozzák, amelyek segíthetnek majd megelőzni a bajt a veszélyeztetettek körében. Finnországban például minden újszülöttnél elvégzik a ma még igen költséges genetikai vizsgálatot.

Milyen tanács ajánlható a szülőknek, hogyan óvják gyermeküket a cukorbetegség kialakulásától?
– Sokat számít az életmód, a táplálkozás. Annyival is inkább, mivel egyre több esetben tapasztaljuk, hogy a gyermekkorra jellemző 1-es típus mellett 2-es típusú diabétesz megjelenésével is számolni kell. Vagyis nemcsak az inzulintermelő képesség károsodhat, hanem inzulinrezisztencia is kialakul. Az ilyen típusú betegség különösen a duci, keveset mozgó gyerekeket veszélyezteti. Manapság a 18 életév alattiak 15–18 százaléka túlsúlyos, illetve elhízott.

A közelmúltban jelent meg a Cukorbeteg a gyermekünk!, amely a gyermekkori cukorbetegség tudnivalóit foglalja össze a laikusok számára. Mi vezette főigazgató urat e könyv megírására?
– A legtökéletesebb inzulinkezelés sem elég önmagában, ha nem párosul megfelelő diétával és életmóddal. Fontos, hogy a szülőknek – bizonyos kortól pedig magának a gyereknek – olyan alapvető ismerete legyen a diabéteszről, amelynek révén hatékonyan képes alkalmazni az orvos, a dietetikus tanácsait. Bizonyos részkérdésekről a cukorbetegséggel foglalkozó kiadványokból, újságcikkekből is tájékozódni lehet. Ez az átfogó gyűjtemény azonban a laikusok számára is érthető módon összefoglalja mindazokat az információkat, amelyeket az orvostudomány mai állása szerint a diabéteszről tudni kell. Hiszen a diabétesz karbantartása elképzelhetetlen a betegek, illetve a hozzátartozók öntevékenysége nélkül. Igyekeztem a családi együttélés különböző kérdéseiben felmerülő gyakorlati problémákra is választ adni.

Dr. Blatniczky László gyermekgyógyász, endokrinológus 1971-ben fejezte be tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Első munkahelyén,  a Pécsi Anatómiai Intézetben 5 esztendőn át elméleti területen dolgozott. Anatómusként a hasnyálmirigy inzulin termelő bétasejtek regenerációs készségét kutatta. Az intézet magas színvonalú és felelősségteljes szakmai, baráti, munkatársi légköre meghatározó volt pályáján. 
Ezután a Budai Gyermekkórházba került, ahol 1978-tól foglalkozik diabétesz gondozással. Itt úgyszólván végigjárta a ranglétrát. 1990-ben védte meg kandidátusi értekezését, s ebben az évben lett a kórház gyermekosztályának osztályvezető főorvosa, 1996 óta pedig az intézmény főigazgatója. Fő kutatási területe az 1-es típusú cukorbetegség korai, illetve a 2-es típusú diabétesz gyermekkori felismerése és kezelése. {mos_ri:7}