Ismeretes, hogy szervezetünket számtalan olyan kisebb-nagyobb ártó
hatás éri, amely esetleg nem is tűnik fel, mert közvetlenül nem érezzük
vagy nem ismerjük. E hatások egy része ellen nem tudunk védekezni, más
fajtájukkal szemben próbálunk tudatosan tenni, és a fennmaradó
tekintélyes rész ellen küzd a szervezetünk.
A nap 24 órájában molekuláris szinten, a kémiai folyamatok során folyamatosan keletkezhetnek úgynevezett szabad gyökök. Az ezek elleni védekezésben támogathatjuk a szervezet sejtjeit a kiegyensúlyozott és antioxidánsokban gazdag étrenddel.
Mik is azok a szabad gyökök?
A szabad gyökök olyan molekulák vagy molekulatöredékek, amelyek külső héjukon egyedülálló, párosítatlan elektront tartalmaznak. Mivel az elektronok párképződésre hajlamosak, a szabad gyökök kémiailag reaktívak és agresszívak. A kémiai folyamatok lezajlása közben újabb és újabb gyökök képződését indukálják, mialatt számos létfontosságú anyaggal reakcióba lépve súlyosan károsíthatják a sejtek szerkezetét és funkcióit. Ezt nevezzük másként oxidatív stressznek. Az élőlények védekező mechanizmusai bizonyos határokig kontrollálhatják a szabad gyökös reakciókat bonyolult biokémiai folyamatokkal. Ezek alappillérei az antioxidáns hatású anyagok.
Hol találni antioxidánsokat?
Az antioxidánsok olyan vegyületek, amelyek az oxigénből keletkező reaktív „köztes állapotú molekulák” (szabad gyökök) toxikus hatásaival szemben védenek.
Az antioxidáns védelmi mechanizmus enzimes és nem enzimes elemekből áll, amelyeknek egy része ( vitaminok, flavonoidok) csak a növényekben szintetizálódik, s ezekhez az állati és az emberi szervezet csak a táplálékkal jut hozzá, míg másokat elsősorban enzimeket, szőlőcukrot és húgysavat az állatok és az ember szervezete maga is képes előállítani.
Az antioxidáns-védelem sok összetevőből áll össze, ezekből a teljesség igénye nélkül kiemeljük az antioxidáns vitaminokat: A-, C-, E-, K-vitamin, a nyomelemek közül nélkülözhetetlen szerepe van a réznek, cinknek, mangánnak, szelénnek. A kalcium sem elhanyagolható. Fontos szerepet kapnak még a fenolok, kinolok, az ubikinon, a flavonoidok, poliének, a glukóz stb.
Oxidatív stresszt előidéző környezeti és élettani tényezők
- Helytelen táplálkozási szokások (részletezve lásd lejjebb a táblázatban)
- Többszörösen telítetlen és telített zsírsavak nagymértékű bevitele
- Ózonhatás
- Ionizáló sugárzások (pl. UV-, röntgensugárzás)
- Dohányzás, alkohol
- Fizikai túlterhelés
- Hőhatás
- Környezeti ártalmak, gyógyszerek, növényvédő szerek lebontási termékei
- Különböző eredetű szövetkárosodások
- Fertőző megbetegedések és másodlagos következményeik
Az oxidatív stressz, illetve a szabadgyökfelesleg számos betegség kialakulását vagy rosszabbodását okozhatja. Szerepe feltételezhető a diabéteszben is. Felhívnánk a figyelmet a cukorbetegség jellegzetes szövődményeire az érelmeszesedésre és érszűkületre, melyek kapcsolatát a szabadgyök-reakciókkal oki szinten tanulmányozzák.
A nagy erek falában a lipidperoxidáció (a zsírok oxidációja – melynek folyamán agresszív szabad gyökök keletkeznek) miatt az oxidált vérzsírok képesek érfalsérülést okozni. Ezeken a helyeken az érfal fogékonyabbá válik további sérülésekre, meszes felrakódások képződhetnek, amelyek az ér átmérőjét szűkítik és le is szakadhatnak. Mindezért kiemelt a szerepe zsírfogyasztásunk helyes arányának és összetételének. Itt szeretnék visszautalni az előző számban közzétett cikkre, melynek témája az olívaolaj volt, ahol részletesen ismertettük a zsírsavak helyes arányát étkezésünkben.
| < Előző | Következő > |
|---|
Legfrissebb cikkek
Dr.Info - Cukorbeteg Élet 2011
- Hírhozzászólások
- Fórumok
- Blogok
| Hírhozzászólások |
|---|
|
| Friss fórumtémák |
|---|
|
| Friss blogok | |
|---|---|
|

