Miképpen csökkenthető az érbetegségek kockázata?

1. Életmódkezelés, ami testre szabott diétát és rendszeres fokozott fizikai aktivitást jelent.
2. Hatékony vércukorcsökkentő kezelés: vércukorcsökkentő tabletták és sz. sz. inzulin alkalmazása.
3. Vérnyomáscsökkentő kezelés.
4. Vérzsírcsökkentő kezelés.
5. Véralvadás-csökkentő kezelés.
6. A dohányzás teljes elhagyása, beleértve a passzív dohányzás kerülését is. 
7. Rendszeres anyagcsere-önellenőrzés.

Mit jelent az életmódkezelés?

Önmagában is hatékony vércukorcsökkentést eredményezhet gyógyszer nélkül. Eszközei: mindenekelőtt az étrendi változtatások, azaz a diéta, másodsorban a fizikai aktivitás.

A diéta

Ez alatt nem valamilyen különleges étrendet kell érteni, csupán az étkezési szokások bizonyos mértékű módosítását.

A legfontosabb szempont:

a diétának mindig testre szabottnak kell lennie. Azaz; aki normális testtömegű, annak összességében naponta annyi energiához kell juttatnia szervezetét, amenynyit az életkor, a nem, a jelenlegi testsúly, a testmagasság, anyagcsere-jellemzői és a végzett fizikai tevékenység függvényében megkíván. Ugyanakkor, akinek súlyfeleslege van – ide tartozik a cukorbetegek csaknem 90%-a –, annak diétája kevesebb energiát tartalmazzon, mint amennyit szervezete a testtömeg-állandóság érdekében megkívánna, mivel számára a fogyás lenne a legfontosabb elérendő cél. Ezért az energiafelvételt 20–30%-kal szükséges csökkenteni, azaz mindenből kevesebbet kell fogyasztania. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

• egy súlyfelesleggel bíró nőnek naponta maximum 1200 kcal-át és ezen belül körülbelül 150g szénhidrátot célszerű fogyasztania,
• egy túlsúlyos férfinak naponta 1500–1800 kcal-át, ezen belül 180–225 g szénhidrátot szükséges fogyasztania ahhoz, hogy súlya legalább 6-8 kg-mal csökkenjen.

A második szempont:

az étrend összetétele. Mérvadó szakvélemények világszerte a zsírban és fehérjében viszonylag szegény, de szénhidrátokban viszonylag dús diétát tartják optimálisnak.
A gyakorlatban még megvalósítható, korszerű diabéteszes diéta összetétele tehát az energiatartalomra számítva: 50% szénhidrát, 20% fehérje és 30% zsír. Ilyen értelemben a különböző energiatartalmú étrenden belül az egyes tápanyagok mennyiségét az alábbi táblázat tünteti fel:

A harmadik szempont:

az étkezések gyakorisága. Általában a napi minimum 4-5-szöri étkezés javasolható. Ennek előnyei: az egyszerre viszonylag kisebb szénhidrátmennyiség kevésbé emeli a vércukrot, és a viszonylag kisebb mennyiségű zsiradék kevésbé emeli a triglicerid-szintet. Ugyanakkor a gyomor soha sem lesz hosszabb ideig üres, és kevésbé érzi kínzóan éhesnek magát az ember.

A napi többszöri étkezés így egyik biztosítéka mind a testsúly sikeres csökkentésének, mind a súlygyarapodás megelőzésének. Ugyanis minél ritkábban eszik valaki, s minél inkább a nap második felében, főként estefelé fogyasztja el a napi táplálék nagy részét, annál hajlamosabb a     hízásra és az anyagcsere-rendellenességek kifejlődésére/romlására. Ugyanakkor a mai legkorszerűbb, intenzív inzulinkezelés vagy inzulinpumpa-kezelés mellett elég, ha a cukorbeteg naponta csupán háromszor étkezik.

A negyedik szempont:

az egyes étkezések szénhidráttartalma. Minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Ez mind inzulin nélkül, mind inzulinnal kezelt cukorbetegeknél igen fontos. Hogy mikor mennyi szénhidrátot kell elfogyasztani, az több tényező függvénye. Ezek egyike az élettani tény, hogy a szervezet úgynevezett inzulinérzékenysége napszakos ingadozást mutat: legalacsonyabb reggel és késő délután, legmagasabb délben és éjjel. Ezzel magyarázható, hogy ha például reggel és délben azonos mennyiségű szénhidrátot fogyaszt a cukorbeteg, reggel vércukra közel kétszeresére emelkedhet, mint délben. Éppen ezért reggelire kevesebb szénhidrátot tanácsos fogyasztani, mint ebédre vagy vacsorára. Hogy mégis mennyit, az  egyénenként változó, a megrögzött étkezési szokások, az életvitel, a fizikai aktivitás stb. függvényében.

• Vannak maximálisan kerülendő élelmiszerek, ezek a cukorral készült ételek, cukros italok, valamint a sok zsiradékot tartalmazó szalonna, tepertő, kolbász, zsíros húsok és felvágottak, sok zsírral, illetve olajjal készült ételek.
• Célszerű a fehér kenyeret és péksüteményt korpát, magvakat tartalmazó termékekkel felváltani, a tésztafélék között a durumlisztből készülteket előnyben részesíteni. Burgonyából, rizsből mérsékelten fogyasszon a cukorbeteg.
• Két-háromszoros mennyiségben iktassa étrendjébe a zöldségeket, főzelékeket, savanyúságokat és salátákat. Gyümölcsből naponta két-háromszor 15 dkg-ot fogyasszon. 
• Kerülje a „diétás” édességeket, az édes ízt energiamentes mesterséges édesítőszerekkel állítsa elő, folyadékok (tea, kávé stb.) ízesítésére kizárólag ezeket használja.
• Kerülje a szeszes italokat, sörből maximum napi 1 pohárral, borból – elsősorban vörösborból – maximum 1 dl-t fogyasszon.
• Az ételek elkészítésekor részesítse előnyben a zsírkímélő konyhatechnikát, használjon teflon serpenyőt, alufóliát, római edényt, a húsokat grillezze illetve roston süsse. 
• Mindezen célok eléréséhez szerezzen be kalória- és szénhidrát-táblázatot. Az élelmiszereket konyhamérlegen mérve és az energia- és szénhidrát-tartalmukat kiszámítva tervezze meg és állítsa össze az étrendet.

Fokozott fizikai aktivitás

• Mindenfajta mozgás, amely 100–150-re megemeli a percenkénti pulzusszámot és legalább fél órán át tart, kifejezetten előnyös a cukorbetegek számára. Ajánlhatók a különféle sportok, de a legtöbb esetben kielégítő eredményt nyújt a napi, de minimum heti 5 alkalommal 30-40 percen át, nyújtott léptekkel, 4-6 km-órás sebességű gyaloglás is.
• Fontos tudni, hogy a súlycsökkenés fenntartásához is elengedhetetlen a rendszeres fizikai aktivitás. 
• Szív- és mozgásszervi problémák esetén az ajánlott mozgás fajtájáról és mennyiségéről konzultálni szükséges a kezelő orvossal.