Diabétesz és terhesség

Mára - a diabetológia fejlődésének köszönhetően - a helyzet gyökeresen megváltozott: a cukorbetegek teherbeesésének esélyei, a terhesség kimenetelének jellemzői, az újszülöttek életkilátásai alig különböznek az egészségesekétől. A terhesség vállalásának alapja viszont a jó anyagcserehelyzet kialakítása, a normálist alig meghaladó vércukorszintek elérése. A tervezett fogamzás előtt már legalább három hónappal az éhomi vércukorértékeknek 5,6 mmol/l, az étkezések utániaknak pedig 8,0 mmol/l alatt kell lenniük. A HbA1c értéke nem haladhatja meg a 7-7,5 százalékot, ugyanis 8 százalék felett jelentősen megnő a fejlődési rendellenességek kockázata, 9 százalék felett pedig már nem javasoljuk a terhesség kihordását. A szükséges mutatók eléréséhez a magas- szintű ismeretekkel és a nagy gyakorlattal rendelkező egészségügyi szakemberek mellett kitűnő inzulinkészítmények, differenciált adagolási módok és célszerű segédeszközök állnak a leendő anyukák rendelkezésére.

Igazi probléma a nem tervezett, a nem időben észlelt terhességek során, illetve az anyagcsere-állapotukat hanyagabban ellenőrző és kezelő cukorbeteg nőknél lehetséges. A terhesség első hat hetében fejlődnek ki a magzat szervei, a magas vércukorszintek ekkor képesek a legtöbbet ártani és különféle - leggyakrabban szívműködésbeli - rendellenességeket okoznak. Ha csak ekkor derül ki a terhesség, a magzat már túl van a szervfejlődés folyamatán! A terhességet sokszor a vércukorértékek jelentős ingadozásából, az addig egyensúlyban lévő anyagcserehelyzet felborulásából is észre lehet venni. Fontos, hogy ilyenkor azonnal fel kell keresni a diabetológus belgyógyászt és a szülészt.

A hormonális változások miatt a terhesség során folyamatosan változik az inzulinigény

Az inzulinigény az első harmadban sokszor csökken, az anyagcsere ezzel egyidőben labilissá válik. Később a nagy mennyiségben termelődő méhlepény-hormonok hatására emelkedik, sőt a 30. hét körül a kiindulási mennyiség háromszorosát is elérheti. A szülés előtti utolsó két hétben már nem emelkedik tovább, a szülést követő órákban pedig hirtelen csökken, és napokon belül már alig kell több, mint a terhesség előtt. Ebből is látható, mennyire fontos a vércukorértékek állandó - naponta 6-8 alkalommal végzett - ellenőrzése ahhoz, hogy megfelelő inzulinadaggal és étrendi változtatásokkal sikerüljön a vércukorértékek szintentartása. A terhesség során rendszeresen, legalább hetente szükséges a belgyógyásszal konzultálni, aki kiemelt figyelmet fordít a szövődmények megelőzésére, kiszűrésére, és a már meglévők ellenőrzésére. Ennek érdekében háromhavonta indokolt a szemfenékvizsgálat, a HbA1c-szintek és a vizelet albumintartalmának ellenőrzése. A terhesség alatt a leggyakoribb szövődmény a magas vérnyomás: a terhes nő vérnyomásértékei nem haladhatják meg a 138/85 Hgmm-t, hiszen csak így előzhető meg a terhességi toxikózis kialakulása.

Különös figyelmet kell fordítani azokra a terhes mamákra, akiknél már valamilyen szövődmény tapasztalható: a terhesség súlyosbíthatja, a közel normális vércukorszintek fenntartása viszont enyhítheti a szövődményeket. Nincs gond, ha a kismama enyhe szemfenéki eltérése a terhesség során fokozódik, ugyanis a szülés után általában rendeződik a helyzet és visszatér a terhességet megelőző állapot. A súlyos szemfenéki kórkép azonban valóban romolhat, amit meghatározóan befolyásol a szülés levezetésének módja, ezért részesítik inkább előnyben a császármetszést. Az 1-es típusú cukorbeteg kismamákon az átlagosnál gyakrabban végeznek császármetszést, viszont ha nincs szövődmény és a baba is egészséges, a szülés esetükben is természetes úton, rendszerint a tervezett időben zajlik le.

A szülészeti gondozás a hagyományos szülészeti vizsgálatból és a magzat fejlődési rendellenességeit kiszűrni hivatott ultrahangvizsgálatból áll. Fokozottan kell ügyelni a fertőzések megelőzésére, mert például a húgyúti fertőzés gyakrabban előfordulhat terhesség során.

A diabétesz öröklődésének esélye az anya betegsége esetén 1-2, az apa diabétesze esetén 7, ha viszont mindkét szülő cukorbeteg, akkor 35-40 százalékos. Mindezeket figyelembe véve a cukorbeteg nőknek még a 25. életévük betöltése előtt, és nem több, mint két gyermek vállalását javasoljuk.

Sok száz diabéteszes kismama gondozása során szerzett tapasztalataim alátámasztják, hogy ma már a cukorbeteg nők megfelelő terhesség előtti gondozással, a szénhidrát-anyagcsere időbeni rendezésével, a terhesség során közel normális szintű vércukorértékek megtartásával - természetesen a diabetológusokkal és a szülészekkel szorosan együttműködve -, csaknem azonos kockázatot vállalnak az egészségesekkel.